Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

Szigorúbb szabályozást vár a tej terméktanács

Szigorúbb szabályozást vár a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TSZSZT) a tejipari nagykereskedelmi engedélyek kiadásakor - mondta el az MTI kérdésére Mélykuti Tibor, TSZSZT elnöke csütörtökön.

A szaktárca, a tejtermelők, a tejipar és a hazai élelmiszer-kiskereskedelem képviselői a héten egyeztettek arról, hogy hogyan kezeljék a magyar piacon az elmúlt hetekben megnövekedett importtej miatt kialakult helyzetet. Az elmúlt egy-másfél hónapban ugyanis jó néhány kereskedelmi egységben szinte csak külföldi UHT tejekkel, illetve külföldi sajtokkal akcióztak, ami rendkívül káros a hazai tejágazatnak - hangsúlyozta Mélykuti Tibor.

Hozzátette, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) részéről még nem érkezett visszajelzés arról, hogy az általa képviselt kereskedelmi cégek hogyan reagálnak a tejtermelők kérésére, hogy részesítsék előnyben a hazai termékeket az importtermékekkel szemben.

Hangsúlyozta, hogy a Földművelésügyi Minisztériumtól (FM) a feketekereskedelmet visszaszorító szabályozást várnak, nagykereskedői tevékenység szigorúbb engedélyeztetését, ellenőrzését. Fontosnak tartják a piacszabályozó intézkedések bevezetését, főleg a 2015-ben megszűnő tejkvóta rendszer okán.

Az elnök szerint a problémát egyrészről azok az ál-nagykereskedők jelentik, akik akár az áfát elcsalva hozzák be a terméket nyomott áron, másrészről gond a mélyen az előállítási ár alatt beérkező importtej és tejtermék is.

Az Európában forgalomban lévő tej kevesebb mint 5 százalékát lefedő spot tejpiac árai az évszaknak megfelelően ingadoznak, tavasszal túlkínálat jellemző, így lejjebb mennek az árak is. Azonban Mélykuti Tibor szerint ha a szerződéses rendszer a termelők és kereskedők között jól működne, a spot piac nem befolyásolná az árakat, és ez hosszú távon is biztonságot adna a termelőnek.

Az MTI által megkeresett nagy áruházláncok közül az Auchan, a CBA, a Tesco - amelyek mind tagjai a TSZSZT-nek -, arról tájékoztattak, hogy elkötelezettek a magyar termékek mellett és fontosnak tartják a hazai termelők érdekeinek védelmét, a kiváló minőségű magyar tej és tejtermékek biztosítását áruházaikban. A Lidl is támogatja a magyar termelőket beszállítói programja révén - válaszolta a cég.

A CBA Kereskedelmi Kft. üzleteiben mintegy 80 százalékban magyar terméket árulnak a Corvinus Egyetem felmérése szerint, a friss tejtermékek esetében ez az arány még magasabb. Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója elmondta, hogy egyelőre nem érzik az importnyomást, hogy nagyobb mennyiségű olcsóbb import tej kerülne a piacra. Kizárni azonban teljes egészében nem tudják kínálatukból az import UHT tejet, mivel a fogyasztók jelentős része ezt keresi.

Az Auchan Magyarország Kft. beszerzési stratégiája szerint közvetlenül a gyártókat, termelőket részesíti előnyben, így közvetlenül a tejüzemekből kerülhet az áruházakba a termék. Az akciós és a sajátmárkás termékek esetében is figyelnek arra, hogy többségében magyar gyártók termékei kerüljenek a polcokra - áll az áruház MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában.

A Tesco-Globál Áruházak Zrt. sajtóosztálya az MTI kérdésére közölte: tapasztalataik azt mutatják, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbak, és sokkal inkább a minőségi termékek irányába nyitnak. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nő a magyar termékek népszerűsége is, az általuk generált forgalom is stabil emelkedést mutat.

Címlapról ajánljuk

Új közlekedési tábla terjed Európában, kérdés, elér-e Magyarországra

Egyre több nyugat-európai útszakasz mellett tűnik fel egy kék alapon fehér rombuszt ábrázoló közlekedési tábla, amely a többszemélyes járművek számára fenntartott sávokra hívja fel a figyelmet. Bár a jelzés Magyarországon egyelőre nem része a KRESZ-nek, az európai terjedése miatt a hazai utazók számára is fontossá vált a jelentésének ismerete.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Végre itthon is van hó, de vajon működhet-e Magyarországon is a „sneckdown”?

Végre itthon is van hó, de vajon működhet-e Magyarországon is a „sneckdown”?

Az angol snow és neckdown – azaz a hó és a forgalomlassító útszűkítés – szavakból jött létre a „sneckdown” kifejezés, amivel sok facebookozó találkozhatott az év eleji Nagy Magyar Hóesésben. Minden olyan évben, amikor hosszabb ideig fehér marad egy városi környezet, újra felröppen a gondolat, felmerül a kérdés: mi lenne, ha az autós közlekedés tényleg csak annyi területet használna, amennyit feltétlenül szükséges, és a többit átadná zöldebb és emberközpontúbb urbanisztikai célokra? Utánajártunk, hogy itthon ez vajon reális lehetőség-e.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×