A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének elemzői a felzárkózó térség inflációs folyamatairól összeállított előrejelzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy Magyarországon a fogyasztói árindex áprilisban mért 0,1 százalékos éves összevetésű csökkenése után néhány hónapig, várhatóan a negyedik negyedévig fennmarad a defláció, elsősorban a folytatódó közműdíj-csökkentések hatására.

Az RBS számításai szerint a tervezett díjcsökkentések további 0,25 százalékpontnyi lefelé ható nyomást gyakorolnak a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyar inflációra.

Ebben a környezetben a ház londoni elemzői azt várják, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jelenlegi 0,7 százalékról 0,5 százalék környékére módosítja az idei átlagos inflációra szóló előrejelzését.

A cég szakértői közölték azt is, hogy komoly lefelé mutató kockázatot látnak az MNB-alapkamat mélypontjára szóló prognózisukra, amely jelenleg 2,40 százalékon - vagyis a most érvényes alapkamaton - valószínűsíti a magyar jegybank enyhítési ciklusának végét. Az RBS elemzői szerint még 0,10-0,20 százalékpontnyi kamatcsökkentés elképzelhető az MNB részéről, különös tekintettel arra, hogy a jelenlegi inflációs környezetben - a történelmi mélységekben járó nominális kamatszint ellenére - a magyarországi reálkamatok még mindig a legmagasabbak közé tartoznak az egész felzárkózó térségben.

Ez, valamint a folyómérleg-egyenleg többlete támasztékot nyújt a forintárfolyamnak további MNB-kamatcsökkentések esetén is - jósolták az RBS londoni elemzői.

Más nagy londoni házak legutóbbi előrejelzéseikben még agresszívabb enyhítést valószínűsítettek az MNB részéről, tekintettel az inflációs környezetre.

A Morgan Stanley bankcsoport felzárkózó piacokkal foglalkozó londoni elemzőinek új, felülvizsgált prognózisa az, hogy az MNB alapkamata 2,00 százalékig csökken az idei harmadik negyedév végére, és ezen a szinten marad 2015 jelentős részében is. A ház 2015 végére 3,00 százalékig visszaemelkedő MNB-alapkamatot valószínűsít.

A 2,00 százalékos alapkamatig terjedő enyhítés lehetőségét nem zárták ki új előrejelzésükben a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői sem. Közölték: alapeseti előrejelzésük szerint az MNB még két 0,10 százalékpontos kamatcsökkentést hajt végre, 2,20 százalékos alapkamatig folytatva az enyhítést, de ha a piaci környezet kedvező marad, látnak esélyt a 2,00 százalékos MNB-alapkamat elérésére is.

A JP Morgan elemzői szintén azzal számolnak, hogy az MNB a júniusban esedékes inflációs jelentésben komoly mértékben lefelé módosítja inflációs előrejelzését, különösen 2014-re. A cég saját prognózisa szerint az idei egész évi átlagos infláció 0,3 százalék lesz az MNB jelenlegi előrejelzésében szereplő 0,7 százalék helyett.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői új, felülvizsgált előrejelzésükben közölték, hogy eddig 2,30 százalékos alapkamaton várták az MNB enyhítési ciklusának végét, de most már szintén 2,00 százalékon valószínűsítik a kamatmélypontot.

Módosított előrejelzésük indoklásában a Barclays közgazdászai kiemelték, hogy az alacsony inflációs, sőt deflációt idéző környezet az MNB-t akár a forint valamelyes további gyengítésére is ösztönözheti, enyhítendő annak a kockázatát, hogy deflációs várakozás alakul ki, ami bizonyos fogyasztási kiadások halasztására késztethetné a magyar háztartásokat.

A londoni elemzői közösség azonban nem elsősorban Magyarországon, hanem az euróövezetben számol komoly deflációs veszéllyel.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai erről összeállított keddi tanulmányukban hangsúlyozták, hogy az euróövezeti periféria két gazdaságában, Portugáliában és Görögországban már kialakult a defláció, emellett Írország és Olaszország is nagyon közel jár ehhez.

Ráadásul a központi euróövezeti gazdaságokban, Németországban, Franciaországban, Hollandiában is csak 0,6-0,8 százalék közötti éves inflációs ütemeket mértek a múlt hónapban, ami azt jelenti, hogy a perifériának még nagyobb mértékű áresésre van szüksége a központtal szembeni külső versenyképessége helyreállításához - áll az elemzésben.

A Capital Economics elemzői szerint ez felveti annak a veszélyét, hogy az euróövezet, vagy legalábbis egy része "japán stílusú" elhúzódó árstagnálás vagy defláció előtt állhat, és ennek a deflációs várakozás okozta potenciális reálgazdasági megtorpanásból és a költségvetési következményekből eredően pusztító hatása lehet az eladósodott eurógazdaságok államadósság-folyamataira.

A cég számításai szerint ha például Olaszországban a fogyasztói árindex éves átlagban tartósan 2 százalékkal csökkenne, az olasz hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság-ráta az alapesetben várt 130 százalékos tetőzés helyett 200 százalék fölé emelkedne a következő években.