Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
330.87
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

ILO: a minőségi munkahelyek lehetnek a fenntartható növekedés motorjai

A minőségi munkahelyek a feltörekvő és a fejlődő országokban a fenntartható növekedés motorjaként működhetnek - állapítja meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Munka világa című 2014-es jelentésében, amely 140 fejlődő és feltörekvő gazdaság részletes elemzését tartalmazza.

Az ILO MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli: azok az országok, amelyek a 2000-es évek eleje óta a legtöbbet áldozták a jó minőségű munkahelyek létrehozására, 2007 óta szinte minden évben 1 százalékponttal magasabb növekedést produkáltak, mint más fejlődő és feltörekvő országok. Az ILO szerint ez segített a 2008-ban elkezdődött globális válság hatásainak enyhítésében.

A jelentésből kiderül az is, hogy az előzetes várakozásoknál kisebb mértékű növekedés volt a munkanélküliek számában: 2013-ban az állástalanok száma globális szinten majdnem elérte a 200 milliót, és idén várhatóan 3,2 millióval nő ez a szám. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet előrejelzése szerint a jelenlegi trendek és politikák mellett 2019-re a munkanélküliek száma eléri a 213 milliót, és globális szinten a munkanélküliségi ráta 2017-ig a jelenlegi 6 százalék körül marad.

A legmagasabb munkanélküliségi adatok, amelyek Észak-Afrikára és a Közel-Keletre jellemzőek, 2014-ben változatlanok maradnak: 12,3 százalék az előbbi, és 11,15 százalék az utóbbi térség esetében. 2014-ben a legnagyobb emelkedés a Közép- és Délkelet-Európa, valamint a volt szovjet tömb utódállamai esetében várható, ezekben a térségekben a munkanélküliségi ráta eléri a 8,3 százalékot - írja az ILO.

A szervezet szerint a következő 5 évben a munkahelyek 90 százaléka a feltörekvő és fejlődő országokban jön létre.

A jelentésben az ILO arra a következtetésre jutott, hogy a jó minőségű munkahelyek megteremtése, a bizonytalan foglalkoztatás csökkentése és a munkavállalói szegénység elleni intézkedések nagyobb gazdasági növekedést eredményeznek, emellett a jó minőségű munkahelyek létrehozása csökkenti a jövedelemkülönbségeket.

Az ILO erre többek között Szenegált említi példaként: 1991-ben a munkavállalók 12 százaléka élt bérből vagy fizetésből, és ez az arány 2013-ra 26 százalékra emelkedett. Ugyanebben az időszakban a dolgozó szegények aránya 34 százalékponttal csökkent, a termelékenység pedig évente átlagosan 0,5 százalékkal nőtt. A jelentés szerint Peru egy másik olyan ország, ahol a bérből és fizetésből élők aránya a becslések szerint 15 százalékponttal emelkedett, 1991-ben 34 százalék volt, 2013-ban már 49 százalék. Ugyanezen időszakban a termelékenység évente átlagosan 1,8 százalékkal nőtt, míg a dolgozó szegények aránya 23 százalékponttal csökkent.

A jelentés hangsúlyozza: a jól megtervezett szociális védelmet ötvözni kell a mezőgazdaság termelékenységének növelésével, és ezzel egyidőben az olajból és egyéb természeti erőforrásokból származó bevételeket a gazdaság egyéb ágazatainak élénkítésére kell fordítani.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×