Soltész Miklós sikeresnek nevezte a most lezáruló kormányzati ciklust a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása szempontjából. Azt mondta, az elmúlt egy év alatt a nyilvántartott álláskeresők száma ebben a körben 40 százalékkal, 17 500-ra csökkent.

Hozzátette, hogy míg a korábbi kormányzati ciklus végén 43 500-an vehettek részt támogatotti foglalkoztatásban, addig mostanra ez a szám 61 ezerre nőtt.

Kiemelte, a cél az, hogy a megváltozott munkaképességű emberek lehetőleg ne segélyből, hanem saját munkájukból tudják eltartani magukat. Közlése szerint a következő időszakban azon kívánnak dolgozni, hogy a fogyatékossággal élő emberek minél több területen kaphassanak munkát.

Az államtitkár a sajtótájékoztatón felidézte a most lezáruló kormányzati ciklusnak a fogyatékossággal élőket érintő fontosabb lépéseit. Ezek között említette azokat a jogszabályi változtatásokat, amelyek lehetővé tették, hogy a vizsgálatok, illetve felülvizsgálatok során ne az érintettek fogyatékosságaira helyezzék a hangsúlyt, hanem megmaradt munkaképességeikre, értékeikre.

Soltész Miklós kitért arra, hogy egységessé tették a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató - akkreditált - cégek, vállalkozások támogatását. Jelezte, erre a korábbinál lényegesen hatékonyabb rendszerre évente 34-35 milliárd forintot fordítottak.

Elmondta, a rehabilitációs kártya bevezetésével az volt a céljuk, hogy a fogyatékossággal élő emberek lehetőség szerint a nyílt munkaerőpiacon is el tudjanak helyezkedni. A program sikerét jelzi, hogy most már mintegy 23 ezer ember kapott munkát - tette hozzá.

Tájékoztatása szerint az Új Széchenyi Tervben egyesítették a sokféle támogatási rendszert, ennek eredményeként pedig már több mint 3500 ember vehetett részt különböző képzésekben és további 3600-an új munkahelyekre kerülhettek. Közölte, e képzési és munkahelyteremtő programokat folytatják, és így további több ezer embernek nyújthatnak majd munkalehetőséget.

Soltész Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók számára nemcsak munkahelyeket, de "piacot" is teremtettek, így az általuk gyártott, jó minőségű termékek ma már megtalálhatók több áruházlánc polcain, de az állami és az önkormányzati igazgatás területéről is sok megrendelést kapnak.

Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a nők munkaerő-piaci helyzete javításáért felelős volt miniszteri biztosa a sajtótájékoztatón ismertette a KSH a múlt héten közzétett 2014-es első negyedévi, a nőkre vonatkozó foglalkoztatási adatait.

Elmondta, a 15-64 éves korcsoportban a nők foglalkoztatási rátája 55,1 százalékra emelkedett. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy 55 százalék feletti adat nem volt még, mióta a foglalkoztatási adatokat a jelenlegi szisztémában mérik.

Közölte, az emelkedés mértéke négy év alatt 5,1 százalék, ilyen magas emelkedés pedig nagyon kevés európai országban volt, és így szakértői becslések alapján Magyarország valószínűleg dobogós helyet ér el a foglalkoztatás bővülésében.

Ismertetése szerint 2014 első negyedévében 1 861 ezer nő dolgozott a korcsoportban, 134 ezerrel több, mint négy évvel korábban.