Infostart.hu
eur:
378.9
usd:
319.3
bux:
126964.02
2026. február 16. hétfő Julianna, Lilla

MNB: kockázatosak a virtuális fizetési eszközök

A Magyar Nemzeti Bank véleménye szerint egyes fizetésre használható virtuális eszközök - különösen a Bitcoin - sokkal kockázatosabbak, mint a felhasználók által már jól ismert elektronikus fizetési megoldások.

A jegybank szerdán közleményben hívta fel a figyelmet virtuális eszközök kockázataira, amely szerinte abból ered, hogy nincs kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem, nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális, kárviselési szabályaik.

"Az MNB felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy legyenek rendkívül körültekintőek, fokozott óvatossággal járjanak el, mielőtt ilyen eszközöket, például Bitcoint használnak" - áll a közleményben.

A közlemény szerint a fizetésre használható virtuális eszközök, így a Bitcoin sajátossága, hogy a kibocsátója nem egy intézmény, amely a kibocsátáshoz kapcsolódóan kötelezettségekkel és felelősséggel is rendelkezik, hanem a felhasználók közössége. Jellemzően csak elektronikusan léteznek, és az erre speciálisan alkalmas úgynevezett virtuális pénztárcában tárolhatók. Ilyen eszközhöz hozzá lehet jutni "bányászat" útján (egy nagy számítási kapacitást igénylő nyílt forráskódú szoftver segítségével), törvényes fizetőeszközért történő vásárlással, valamint kereskedőként, szolgáltatóként az áru, illetve szolgáltatás ellenértékeként elfogadva.

A virtuális pénz előnyös tulajdonságai között szokták emlegetni többek között az anonimitást és a gyorsaságot, amelyek abból származnak, hogy nincs kibocsátójuk és a velük történő fizetésben nincs szükség közvetítő intézményre. Az MNB szerint azonban ezek a vélt előnyök egyben jelentős problémákat és kockázatokat is hordoznak magukban, amelyekkel mindenkinek tisztában kell lennie.

A jegybank szerint a virtuális pénz könnyen elveszhet, azt könnyen ellophatják. Az erre szakosodott tőzsdéken az azokkal való kereskedésre általában semmilyen szabályozás nem vonatkozik. A fizetésre használható, virtuális pénztárcák a kódok esetleges feltörésével ellophatók.

A virtuális pénzek forgalmát nem követi, szabályozza hatósági felügyelet. A Bitcoin és a hozzá hasonlóan működő többi fizetésre használható virtuális eszköz esetében nem léteznek szabályozott keretek. Megjegyzik, hogy ez kívül esik az MNB felügyeleti hatáskörén is.

Amennyiben a Bitcoin nyilvántartása vagy a tranzakciók lebonyolítása során bármilyen probléma lépne fel, nincsen olyan hatóság, akihez a fogyasztók fordulni tudnak, amely fel tudna lépni a felhasználók érdekében - áll a közleményben.
Fokozza a kockázatot, hogy hiányoznak e rendszerekből a felelősségi, garanciális és kárviselési szabályok.
A Bitcoin és a hasonló eszközök olyan decentralizált rendszerben működnek, amelyben a tranzakciók lebonyolítása a rendszer résztvevői által közösen biztosított erőforrások felhasználásával történik, a tranzakciók lebonyolításának végleges jóváhagyása pedig a rendszer résztvevőinek a visszaigazolásán alapul. Amennyiben egy ilyen rendszerben probléma adódik akár a tranzakciók lebonyolítása során, akár a rendszer működésével kapcsolatban, akár a rendszer valamelyik tagjának szándékos visszaélése miatt, a virtuális fizetésre használható eszközök tulajdonosai számára egyetlen intézmény sem garantálja a tranzakciók lebonyolítását, nem téríti meg az ügyfelek kárát, nem vállal felelősséget a felhasználók virtuális eszközökben elhelyezett pénzéért.
További bizonytalanság forrása, hogy a virtuális eszköz értéke gyorsan változhat. Mint az különösen az elmúlt év utolsó hónapjaiban megfigyelhető volt, az árfolyam rendkívül változékony, jelentős elmozdulást mutathat mind pozitív, mind pedig negatív irányba, ami nagymértékben nehezíti a kereskedői, szolgáltatói elfogadását, és jelentősen növeli az azzal történő fizetés, vásárlás kockázatát.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

A 2020–2024 közötti inflációs sokk Közép‑Kelet‑Európában – különösen Magyarországon – jóval nagyobb és más szerkezetű volt, mint Nyugat‑Európában, és ezzel a régió addigi felzárkózási pályájának egyik kulcspillérét, az alacsony ár- és bérszínvonalat döntötte le - áll az Európai Bizottság friss tanulmányában. Az elmúlt évek inflációs sokkja a bér‑ és inputköltségek csatornáján keresztül jelentősen átrendezte az európai országok egymáshoz viszonyított versenyképességi pozícióját. A változások Közép-Kelet-Európát és Magyarországot különösen erősen érinti, hiszen a nemzeti valuták gyors reálfelértékelődése egyre inkább aláássa a gazdasági felzárkózás évtizedekig működő pilléreit. Az ár‑ és bérfelzárkózás felgyorsulása, a lassan bővülő termelékenység és a hagyományos (olcsó munkaerőre és külföldi tőkére építő) modell kifulladása együtt könnyen „növekedési csapdába” terelheti a régiót, ha nem jön érdemi szerkezeti és versenyképességi fordulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×