Infostart.hu
eur:
378.9
usd:
319.3
bux:
126964.02
2026. február 16. hétfő Julianna, Lilla

Kétéves mélyponton járt a forint

Szerdán kora délután két éves csúcsot, 314 forint feletti jegyzést ért el az euró.

Az eurót keddről szerdára virradóra 310,45 forinton jegyezték a nemzetközi devizakereskedelemben, kora délután pedig a legmagasabb eurójegyzés 314,42 forinton történt.

Az eurót legutóbb február elején jegyezték 314 forint felett. A leggyengébb forintárfolyam 25 hónapja, 2012 januárjában 324,27 forintos eurójegyzésen volt.

A forint a jegybank piaci várakozásokat meghaladó mértékű keddi kamatvágása óta nagyléptékben gyengül. Az eurót a kamatvágást megelőzően még 308 forinton jegyezték, majd az árfolyam perceken belül 310 forintra emelkedett. Szerda reggelig az euró jegyzése ezt a szintet tartotta, majd a délelőtti órákban ismét lendületet vett a gyengülés.

A dollár jegyzése a kora reggeli 225,59 forintról 228,47 forintra, a svájci franké 254,17 forintról 257,18 forintra, a japán jené pedig 2,2069 forintról 2,2404 forintra emelkedett kora délutánig szerdán.

Az euró kissé gyengült, jegyzése a kora reggeli 1,3764 dollárról 1,3747 dollárra csökkent.

Szerdán a forintnál kisebb mértékben ugyan, de a régiós devizák is gyengültek az euróval szemben: a lengyel zloty 0,73, a cseh korona 0,35, a román lej 0,34, a török líra pedig 0,49 százalékkal. Az ukrán hrivnya 1,17 százalékot veszített árfolyamából szerdán.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

A 2020–2024 közötti inflációs sokk Közép‑Kelet‑Európában – különösen Magyarországon – jóval nagyobb és más szerkezetű volt, mint Nyugat‑Európában, és ezzel a régió addigi felzárkózási pályájának egyik kulcspillérét, az alacsony ár- és bérszínvonalat döntötte le - áll az Európai Bizottság friss tanulmányában. Az elmúlt évek inflációs sokkja a bér‑ és inputköltségek csatornáján keresztül jelentősen átrendezte az európai országok egymáshoz viszonyított versenyképességi pozícióját. A változások Közép-Kelet-Európát és Magyarországot különösen erősen érinti, hiszen a nemzeti valuták gyors reálfelértékelődése egyre inkább aláássa a gazdasági felzárkózás évtizedekig működő pilléreit. Az ár‑ és bérfelzárkózás felgyorsulása, a lassan bővülő termelékenység és a hagyományos (olcsó munkaerőre és külföldi tőkére építő) modell kifulladása együtt könnyen „növekedési csapdába” terelheti a régiót, ha nem jön érdemi szerkezeti és versenyképességi fordulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×