Infostart.hu
eur:
378.9
usd:
319.3
bux:
126964.02
2026. február 16. hétfő Julianna, Lilla

Végrehajtást kért a Gunaras Zrt. ellen a dombóvári önkormányzat

Végrehajtás kért a dombóvári önkormányzat a Gunaras Gyógyfürdő és Idegenforgalmi Zrt.-vel szemben, mert a cég jogerős bírósági döntés ellenére nem fizetett vissza egy korábbi tagi kölcsönt az önkormányzatnak.

Az eljárás megindításáról Szabó Loránd (független) polgármester a képviselő-testület legutóbbi ülésén írásban adott tájékoztatást.

A Pécsi Ítélőtábla döntése szerint, amelyet a dombóvári polgármesteri hivatal juttatott el az MTI-nek, a zrt.-nek összesen 78 millió forintot és annak részben 2004-től, részben 2006-tól számított kamatait kell megfizetnie az önkormányzatnak. A város még 2004-ben nyújtott több részletben tagi kölcsönt a fejlesztés előtt álló cégnek, amelyben jelenleg kisebbségi tulajdonos az önkormányzat.

A zrt. akkori vezérigazgatója, a 2013-ban lemondott Bárdi Róbert vállalta, hogy a társaság 2010. december 31-ig rendezi a kölcsönt, erre azonban több, a felek között zajlott tárgyalás és a bírósági döntés után sem került sor. A Gunaras Zrt. korábbi álláspontja az volt, hogy a tagi kölcsön részben elévült.

Komáromi Sándor, a cég jelenlegi vezérigazgatója nem kívánt nyilatkozni az MTI-nek.

A Gunaras Zrt. 2011-ben adta át a kétmilliárd forintos beruházással épült, négycsillagos szállodáját a Dombóvárhoz tartozó Gunarasfürdőn, amely 1977 óta elismert gyógyfürdő. A beruházáshoz 2008-ban 600 millió forintos európai uniós támogatást nyert el a zrt.

A társaság 2011-ben 416 millió, 2012-ben 511 millió forintos nettó árbevételt ért el; az árbevétel 60 százalékát és a növekedés nagy részét a szálloda adta. A cég 2011-ben 84,5 millió, 2012-ben 10,4 millió forintos veszteséggel zárta az évet.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

A 2020–2024 közötti inflációs sokk Közép‑Kelet‑Európában – különösen Magyarországon – jóval nagyobb és más szerkezetű volt, mint Nyugat‑Európában, és ezzel a régió addigi felzárkózási pályájának egyik kulcspillérét, az alacsony ár- és bérszínvonalat döntötte le - áll az Európai Bizottság friss tanulmányában. Az elmúlt évek inflációs sokkja a bér‑ és inputköltségek csatornáján keresztül jelentősen átrendezte az európai országok egymáshoz viszonyított versenyképességi pozícióját. A változások Közép-Kelet-Európát és Magyarországot különösen erősen érinti, hiszen a nemzeti valuták gyors reálfelértékelődése egyre inkább aláássa a gazdasági felzárkózás évtizedekig működő pilléreit. Az ár‑ és bérfelzárkózás felgyorsulása, a lassan bővülő termelékenység és a hagyományos (olcsó munkaerőre és külföldi tőkére építő) modell kifulladása együtt könnyen „növekedési csapdába” terelheti a régiót, ha nem jön érdemi szerkezeti és versenyképességi fordulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×