Infostart.hu
eur:
378.9
usd:
319.3
bux:
126964.02
2026. február 16. hétfő Julianna, Lilla

Nőttek az autóeladások Európában

Nőttek az autóeladások Európában, januárban az európai autógyártók szövetségének (ACEA) legfrissebb adatai szerint 5,2 százalékkal bővültek az egy évvel korábbihoz képest.

Az ACEA keddi közleménye szerint az Európai Unióban és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országaiban 967,7 ezer autót helyeztek forgalomba az előző hónapban.

Eric Heymann, a Deutsche Bank elemzője kiemelte, hogy folytatódott az európai autópiac erősödése. A nagy országokban sehol nem csökkent a kereslet, és néhány kisebb piacon is növekedés volt.

Az ACEA statisztikái szerint Nagy-Britanniában és Spanyolországban 7,6-7,6 százalékkal, Németországban 7,2 százalékkal, Olaszországban 3,2 százalékkal, Franciaországban 0,5 százalékkal emelkedtek az eladások.

Kedvező fordulat volt, hogy olyan országokban is élénkült a kereslet, amelyeket komolyan érintett a gazdasági válság. Írországban 33 százalékkal, Portugáliában 32 százalékkal, Görögországban 15 százalékkal nőttek az összesített eladások, többnyire a költségtakarékos, kisebb méretű autók megugrott értékesítései miatt.

Magyarországon 2014 januárját 2013 januárjához viszonyítva 19,7 százalékkal emelkedett a forgalomba helyezett autók száma.

A fontosabb autógyártók közül a Volkswagen csoport eladásai 8,9 százalékkal, a Renault csoport eladási 13,4 százalékkal, a PSA csoport eladásai 7,4 százalékkal emelkedtek januárban. Ezzel ellentétben a General Motors csoportszintű eladásai 5,3 százalékkal, a Fiat csoportszintű eladásai 2,1 százalékkal, a Hyundai eladásai pedig 5,9 százalékkal csökkentek.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

A 2020–2024 közötti inflációs sokk Közép‑Kelet‑Európában – különösen Magyarországon – jóval nagyobb és más szerkezetű volt, mint Nyugat‑Európában, és ezzel a régió addigi felzárkózási pályájának egyik kulcspillérét, az alacsony ár- és bérszínvonalat döntötte le - áll az Európai Bizottság friss tanulmányában. Az elmúlt évek inflációs sokkja a bér‑ és inputköltségek csatornáján keresztül jelentősen átrendezte az európai országok egymáshoz viszonyított versenyképességi pozícióját. A változások Közép-Kelet-Európát és Magyarországot különösen erősen érinti, hiszen a nemzeti valuták gyors reálfelértékelődése egyre inkább aláássa a gazdasági felzárkózás évtizedekig működő pilléreit. Az ár‑ és bérfelzárkózás felgyorsulása, a lassan bővülő termelékenység és a hagyományos (olcsó munkaerőre és külföldi tőkére építő) modell kifulladása együtt könnyen „növekedési csapdába” terelheti a régiót, ha nem jön érdemi szerkezeti és versenyképességi fordulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×