Infostart.hu
eur:
378.9
usd:
319.3
bux:
126964.02
2026. február 16. hétfő Julianna, Lilla

Európai Bizottság: kisebb lehet a 2013-as hiány a korábban vártnál

Az Európai Bizottság (EB) keddi tanulmánya szerint kisebb lehet a 2013-as magyar költségvetési hiány, mint azt a bizottság számításai korábban jelezték. A bizottság őszi számításaiban 2,9 százalékos költségvetési hiánnyal kalkulált 2013-ra, de a januári adatok szerint alulról közelítheti a 2,7 százalékot a deficit.

Az Európai Bizottság küldöttsége 2013. december 4. és 10. között utóvizsgálatot végzett az EU által 2008 és 2010 között nyújtott támogatással összefüggésben hozott intézkedések eredményének felülvizsgálatára. A decemberi volt a negyedik ilyen jellegű látogatás a támogatási program 2010 novemberi lezárása óta.

A küldöttség decemberben előzetes jelentésében elismeréssel fogadta a makrogazdasági környezetben az utóbbi időkben bekövetkezett pozitív változást, kiemelve, hogy a gazdasági növekedéshez a nettó export mellett mostanra már a belső fogyasztás is hozzájárult, bár részben közvetett költségvetési ösztönző intézkedéseknek köszönhetően.

A jelentés végleges februári változatában már januári adatokkal is számolni tudott az EB, ezért a korábbi, őszi számítások alapján 2,9 százalékra becsültről 2,7 százalékra módosították a 2013-ra várható magyar költségvetési hiányt.

A 2014-es hiányra vonatkozóan nincs különbség az előzetes és a végleges jelentés között. Mindkét tanulmány 3 százalékos hiánnyal számol, de szintén mindkét írásban felhívják a figyelmet, hogy a végső adat jelentősen eltérhet még mindkét irányba.

A végleges jelentés szerint azonban, ha nem változnak az alapvető makrogazdasági folyamatok, akkor 2015-ra az összesített GDP-arányos államadósság újra elérheti a 80 százalékot, amely nem felelne meg a minimálisan elvárt strukturális kiigazításnak.

A februári jelentés szerint kedvező fejlemény, hogy minden hatást figyelembe véve Magyarország továbbra is sikeresen tudja megoldani külső finanszírozását és adósságai törlesztését. Arra azonban külön kitért a jelentés, hogy bár a bankrendszer általánosan stabil, már 2008 második fele óta nem tudott érdemben hozzájárulni a gazdasági növekedéshez.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

A 2020–2024 közötti inflációs sokk Közép‑Kelet‑Európában – különösen Magyarországon – jóval nagyobb és más szerkezetű volt, mint Nyugat‑Európában, és ezzel a régió addigi felzárkózási pályájának egyik kulcspillérét, az alacsony ár- és bérszínvonalat döntötte le - áll az Európai Bizottság friss tanulmányában. Az elmúlt évek inflációs sokkja a bér‑ és inputköltségek csatornáján keresztül jelentősen átrendezte az európai országok egymáshoz viszonyított versenyképességi pozícióját. A változások Közép-Kelet-Európát és Magyarországot különösen erősen érinti, hiszen a nemzeti valuták gyors reálfelértékelődése egyre inkább aláássa a gazdasági felzárkózás évtizedekig működő pilléreit. Az ár‑ és bérfelzárkózás felgyorsulása, a lassan bővülő termelékenység és a hagyományos (olcsó munkaerőre és külföldi tőkére építő) modell kifulladása együtt könnyen „növekedési csapdába” terelheti a régiót, ha nem jön érdemi szerkezeti és versenyképességi fordulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×