Infostart.hu
eur:
378.9
usd:
319.3
bux:
126964.02
2026. február 16. hétfő Julianna, Lilla

Devizapiac - Gyengült a forint

Gyengült a forint kedden a várakozásokat meghaladó mértékű jegybanki kamatvágásra.

Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden a 10 bázispontos többségi piaci várakozásnál nagyobb mértékben, 15 bázisponttal, 2,85 százalékról 2,70 százalékra, újabb történelmi mélypontra csökkentette az irányadó kamatot.

A forint a kamatdöntés bejelentése előtt erősödött, az euró árfolyama délután 14 óra előtt még 308 forinton állt, majd a bejelentést követően perceken belül 310 forint fölé szökött.

Délután négy órakor az eurót 310,32 forinton jegyezték, szemben a kora reggeli 308,49 forinttal.

A hetet az euró 308,80 forinton, az elmúlt hetet pedig 311 forint felett kezdte. Pénteken a forint 311-es eurójegyzésről 309 alá erősödött. Február elején még 25 havi csúcson, 314 forint felett volt az euró árfolyama.

A dollár jegyzése kedden a kora reggeli 224,96 forintról 225,58 forintra, a svájci franké 252,24 forintról 254,10 forintra, a japán jené pedig 2,1925 forintról 2,2047 forintra emelkedett délutánig.

Az euró erősödött, a kora reggeli 1,3710 dollárral szemben jegyzése délután 1,3760 dolláron állt.

A forint 0,77 százalékkal, a lengyel zloty 0,09, a román lej 0,02, a török líra 0,48 százalékkal gyengült az euróval szemben, a cseh korona pedig 0,13 százalékkal erősödött.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

A 2020–2024 közötti inflációs sokk Közép‑Kelet‑Európában – különösen Magyarországon – jóval nagyobb és más szerkezetű volt, mint Nyugat‑Európában, és ezzel a régió addigi felzárkózási pályájának egyik kulcspillérét, az alacsony ár- és bérszínvonalat döntötte le - áll az Európai Bizottság friss tanulmányában. Az elmúlt évek inflációs sokkja a bér‑ és inputköltségek csatornáján keresztül jelentősen átrendezte az európai országok egymáshoz viszonyított versenyképességi pozícióját. A változások Közép-Kelet-Európát és Magyarországot különösen erősen érinti, hiszen a nemzeti valuták gyors reálfelértékelődése egyre inkább aláássa a gazdasági felzárkózás évtizedekig működő pilléreit. Az ár‑ és bérfelzárkózás felgyorsulása, a lassan bővülő termelékenység és a hagyományos (olcsó munkaerőre és külföldi tőkére építő) modell kifulladása együtt könnyen „növekedési csapdába” terelheti a régiót, ha nem jön érdemi szerkezeti és versenyképességi fordulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×