"A női foglalkoztatásban 2012-ben tapasztalt bővülést háromnegyed részében a teljes munkaidősök bővülése adta és csak negyed részben a részmunkaidősök növekedése. Véletlenül sem igaz tehát az, hogy kevesebb lett a teljes munkaidősök száma" - hangsúlyozta a miniszteri biztos.

Szalai Piroska rámutatott, hogy a jogi szabályozás és a kormányzati intézkedés-rendszer hatására számos, korábban lehet, hogy feketén vagy szürkén foglalkoztatott megjelent a valódi foglalkoztatottak között.

"Ez óriási dolgot jelent: azt, hogy a legális munkaerő-piacra kerülnek be a foglalkoztatottak, vagyis sokkal biztonságosabb lesz a munkájuk" - értékelte a miniszteri biztos.

Kitért arra, hogy az Európai Unióban a nőket érintő kombinált vagy részleges, illetve teljes távmunkás megoldásokban nem vagyunk nagyon lemaradva. Az uniós átlag szerint a teljes foglalkoztatási rátának hét százaléka a részmunkaidős megoldás, nálunk pedig öt.

Szalai Piroska azt is jelezte, hogy az unióban a 15-64 év közötti nők 58,5 százaléka foglalkoztatott, 40 százalék teljes munkaidőben, 18,5 pedig részmunkaidőben. Magyarországon az 52,1 százalékos foglalkoztatottsági arányból 5 százalék körüli a részmunkaidős és az uniós átlagot jóval meghaladva az összes többi teljes munkaidős.

"A teljes munkaidőt tekintve tehát előrébb vagyunk, mint az uniós átlag és mint számos nagyon magas rátával bíró északi ország, miközben a részmunkaidőben adatainkkal negyedannyian vagyunk" - összegezte a miniszteri biztos.

"A távmunkás munkahelyek hasonló arányban vannak jelen a magyar munkaerőpiacon, mint az unióban. Nem tudunk tehát olyan sok inaktívat behozni a távmunkába, mint amennyit be tudnánk hozni részmunkaidőben. Nekünk pedig az a célunk, hogy ne azoknak a struktúráját változtatgassuk, akik már bent vannak a munkaerőpiacon, hanem minél kevesebb inaktív állományú, olyan anyuka legyen a 15-64-es generációban, aki azért nem tud dolgozni, mert nincsenek olyan munkakörök, amiket ő akár a család, akár más leterheltsége miatt el tudna vállalni" - mondta Szalai Piroska.