Tavaly december 4-én az Országgyűlés hetedszer módosította 2013-as központi költségvetési törvényt, a változtatással az államháztartás központi alrendszerének hiánya 74,35 milliárd forinttal, 1125,184 milliárd forintra nőtt. Ehhez a decemberben módosított előirányzathoz képest a nemzetgazdasági tárca szerdai közlése alapján az államháztartás központi alrendszerének 2013. évi hiánya 82,6 százalékra teljesült.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már január 3-án sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a várakozásoknál kedvezőbb, 929,2 milliárd forint lesz a büdzsé hiánya, mintegy 200 milliárd forinttal alacsonyabb a költségvetési törvényben szereplő deficitnél. Hozzátette, hogy ennek alapján a GDP-arányos hiány legfeljebb 2,7 százalék, kedvező esetben akár 2,3 százalék is lehet.

Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 979,7 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 50,5 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig nullszaldósan zárták a 2013. évet.

Az NGM emlékeztet: a 2013-as költségvetési év első felében Magyarország ellen még túlzottdeficit-eljárás folyt. Az eljárás lezárása érdekében a kormány tavasszal - noha nem értett egyet az Európai Bizottság makrogazdasági előrejelzéseivel - az államháztartási egyenleg javítását célzó intézkedésekről döntött. Ezen intézkedések két meghatározó eleme az állami működési kiadások csökkentése (például zárolása) és a pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel-elmaradás pótlása volt.

Az NGM közlése szerint az év második felében - a túlzottdeficit-eljárás lezárása után, és az egyre kedvezőbb makrogazdasági adatok alapján - az állam takarékos működése mellett sor kerülhetett több új kiadási tétel teljesítésére (így például a pedagógus-béremelésre, felsőoktatási támogatások növelésére, új EU Önerő Alap létrehozása, egészségügyi intézmények plusz-támogatása is ezek közé tartozik), illetve a zárolások és az egyenleg-javítások célzott mérséklésére.

A közlemény alapján az államháztartás központi alrendszerének egyenlege így összességében jóval kedvezőbben alakult a módosított törvényi előirányzathoz képest a 2013. évre eredetileg tervezettnél feltehetően magasabb gazdasági növekedés és alacsonyabb infláció mellett.

A központi költségvetés 2013. évi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 1564 milliárd forinttal kedvezőbben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek - az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, valamint a pénzügyi szervezetek különadója - előző évet meghaladó befizetései, valamint a 2013. évben bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak.

Emellett jelentős összeget tett ki az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek mérlegsoron a frekvenciahasználati jog meghosszabbításáért fizetett összeg is. Mindezeken felül nagyobb összegben alakultak a helyi önkormányzatok befizetései, az egyéb bevételek és az egyéb uniós bevételek is.

A központi költségvetés 2013. évi kiadásai mintegy 1933 milliárd forinttal haladták meg az elmúlt év azonos időszakit, ami elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak - az intézményi struktúraváltással összefüggő - nagyobb összegű teljesülésével függ össze. Tavaly már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye.

Ezenkívül meghaladták az előző évi kifizetéseket az egyedi és normatív támogatások, a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása, a lakásépítési támogatások, az egyéb kiadások, az EU költségvetéséhez való hozzájárulások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is.

A központi költségvetés kiadásai 2013-ban 11 947,5 milliárd forintot tettek ki, bevételei 10 967,8 milliárd forintra rúgtak. Így a központi költségvetés 979,7 milliárd forintos deficittel zárt 2013-ban. A kamatkiadások a 2013. évben 1277,9 milliárd forintot tettek ki, 75,5 milliárd forinttal többet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 132,6 milliárd forintos szintet értek el, 13,3 milliárd forinttal alacsonyabbat az előző évinél. A nettó kamatkiadás így összességében 88,8 milliárd forinttal lett több az előző év hasonló időszakához képest, mely a novemberi és decemberi kötvény-visszavásárlási aukció tervezettnél jóval nagyobb volumenével és az államadósság összegének nominális növekedésével magyarázható.

Az állam finanszírozási költsége, illetve a GDP arányos mértéke 2013-ban csökkent 2012. évhez képest - olvasható az NGM dokumentumában.

A társadalombiztosítási alapok tavaly - a központi költségvetésbe való befizetéssel - nullszaldósan zárták, 2012-ben az alapok együttes hiánya 117,5 milliárd forintot tett ki, a különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett.

Az európai uniós módszertan szerinti tavalyi hiány mértékére előzetes számítások vannak, a takarékszövetkezeti forrásjuttatás elszámolásáról az Európai Unió statisztikai szervével még nem záródtak le az egyeztetések. Az egyeztetéstől függően - az előzetes számítások szerint - a hiány a GDP 2,3-2,7 százaléka körül alakult - válaszolta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára online tájékoztatóján.

Az NGM helyettes államtitkára kiemelte: a hivatalos tényadatot március 31-én közlik a magyar szervek az Eurostattal.

Arra a kérdésre, hogy a múlt heti magyar-orosz, miniszterelnöki-elnöki találkozón felmerült-e a Dunaferr helyzete, azt válaszolta: "Orbán Viktor moszkvai tárgyalásán Vlagyimir Putyinnal áttekintették a magyar-orosz gazdasági együttműködés számos elemét. Szóba került természetesen a Dunaferr is, a kormány megerősítette eddigi álláspontját, mely szerint Magyarország érdeke, hogy a dunaújvárosi vasmű hosszú távon megélhetést és munkát adjon a térségben élőknek" - tette hozzá.

A megbeszélések februárban folytatódhatnak, amikor a Vnyesekonombank képviselői Magyarországra látogatnak - közölte Banai Péter Benő.

Arra a kérdésre, készültek-e már számítások arról, hogy a paksi atomerűmű-beruházáshoz felvett hitel hogyan befolyásolja az államadósság pályáját azt írta: "A beruházás pénzügyi feltételeiről még nem született megállapodás a két fél között, a döntés után tudjuk tájékoztatni a nyilvánosságot erről a kérdésről. A kormány célja, hogy olyan megállapodást kössön, mellyel kedvező finanszírozási feltételek mellett valósul meg az Alaptörvényben lefektetett államadósság csökkentés".

Egy másik kérdés kapcsán Banai Péter Benő közölte: a kormány decemberben teljesített két jelentős - egyszeri jellegű - kifizetést: a takarékszövetkezeti rendszer részére 135 milliárd forintot, a Mol Nyrt. részére 35 milliárd forintot utalt át.