"Világos, hogy amit az idei évben reméltünk (növekedés tekintetében), az nem valósul meg" - mondta az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár. A jövő évi 1,6 százalékos növekedési cél mellett azonban kitart a kormány, mivel van rá remény, hogy növekedésnek indul a lakossági fogyasztás - tette hozzá. Kifejtette: mivel a lakossági megtakarítások állománya tavasz óta változatlanul 17 ezer milliárd forintos szinten áll, a fogyasztásnak így "előbb-utóbb át kell lendülnie". A kormány kis mértékű javulást vár a beruházások területén is, elsősorban a feldolgozóiparnak köszönhetően - tette hozzá.

Leszögezte ugyanakkor, hogy a költségvetésben elégséges tartalékok vannak arra, hogy akár 1 százalékos gazdasági visszaesés esetén is tartani tudják idén a 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt.

A magyar gazdaság az első fél évben technikai recesszióba fordult, miután az első negyedévi 0,7 százalékos visszaesés után a második negyedévben 1,3 százalékkal csökkent éves szinten a magyar bruttó hazai termék. A stagnáló ipari termelési adatok, és a beszerzési menedzser index negatív szeptemberi értéke azonban nem valószínűsítenek látványos kilábalást - írja a Dow Jones hírügynökség.

Az államtitkár megismételte a kormány álláspontját, amely szerint csak azután bocsátana ki devizakötvényt, hogy a kormány megállapodik a nemzetközi hitelezőkkel egy pénzügyi mentőhálóról. "Utolsó csepp véremig küzdeni fogok azért, hogy megvárjuk az IMF/EU-megállapodást, mielőtt kiadunk kötvényeket", mivel egy korai devizakibocsátás költséges volna, és rossz üzenetet közvetítene a befektetők számára - fogalmazott Pleschinger. Ha - a kormányzati terveknek megfelelően - október végéig megszületik a megállapodás, az rengeteg időt hagyna az Államadósság Kezelő Központnak, hogy még az idén végrehajtsa a kibocsátást - tette hozzá.

Mint mondta, Magyarországnak az év folyamán összesen 4 milliárd eurónyi devizaadósságot kell megújítania, de ennek 75 százalékát már forintban megújították. Amint megszületik a megállapodás a nemzetközi hitelezőkkel, a hozamszintek csökkenhetnek, és a forint is erősödhet. Ennek ellenére nem várható, hogy a befektetők ekkor a nyereségrealizálás miatt jelentősebb eladási hullámot gerjesztenénk - jegyezte meg az államtitkár.

Úgy fogalmazott: "meglátásom szerint azok a fedezeti alapok, amelyek Magyarországba spekulatív céllal fektettek be, már elhagyták pozícióikat, a valódi pénzügyi befektetők pedig hosszú távra rendezkedtek be".

Pleschinger szerint Magyarországnak nem okoz gondot, hogy befektetőket keressen, annak ellenére, hogy adósságkockázati besorolása a befektetésre ajánlott szint alatt van. "Az államkötvények hozamszintjei jók, a makrogazdasági mutatóink sem rosszak. Ezt a befektetőink is tudják, szeretnek minket, és tartani fogják a kötvényeinket" - mondta a szakember. A hagyományos befektetők több különböző portfóliót tartanak, így amikor Magyarországot leminősítették, akkor egyszerűen átcsoportosították befektetéseiket egyik portfólióból a másikba - tette hozzá.