Egy olasz lapnak nyilatkozva Asmussen azt mondta a hét végén, hogy az egységesített bankfelügyelő az EKB lesz, de ezt a feladatkörét majd szigorúan el kell választani a pénzügypolitikai megbízatásától szervezeti és döntéshozatali szinten.

Az EU állam- és kormányfői a június végi csúcsértekezletükön állapodtak meg a bankfelügyelet egységesítésében. Az új intézmény megalakítását az őszre tervezték.

"Több gyakorlati kérdést is meg kell oldani, ezért azt hiszem, hogy az európai felügyelet csak 2013 folyamán válhat teljessé" - mondta azonban most Asmussen.

A megalakulás ideje fontos, mert a rászoruló euróövezeti bankok - jelenleg mindenekelőtt a spanyolok - csak az új felügyelet ellenőrzésével kaphatnak majd közvetlenül hitelt tőkefeltöltésre az euróövezeti mentőalapokból. Addig továbbra is csak a kormányok vehetnek fel kölcsönt az európai mentőalapoktól, akár a bankok feltőkésítésére is. Ám ezek a hitelek növelik a kormányzati adósságot, ha csak átmenetileg is, a közös felügyelet megalakulásáig, amikortól a megsegített bankok átvállalják a kölcsönöket.
A jelek szerint az időt húzó, megoldandó gyakorlati kérdések között van az is, hogy az új, egységes és közös bankfelügyelet tervét elvileg az Európai Bizottság dolgozza ki, ám a bizottság első javaslatai láttán az EKB vezetői úgy érzik - a Der Spiegel német hírmagazin hét végi számának tudomása szerint -, hogy nekik is el kell készíteniük önállóan a saját koncepciójukat. Az elképzeléseket majd nyilván egyeztetni kell.
A közös, közvetlen bankfelügyelet egy hosszas folyamat újabb állomása lesz.

A korábban csak tanácsadó jogú EU-szintű piacfelügyeleti bizottságok helyén EU-szintű hatóságok alakultak tavaly januárban. Az EKB igazgatótanácsi tagjainak, az Európai Bizottság illetékes tagjainak és az EU-szintű szakfelügyeleti hatóságok vezetőinek részvételével a pénzügyi piacok elméleti felügyeletére létrejött az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) - elnöke az EKB mindenkori elnöke - a gyakorlati teendőket ellátó szakhatóságokkal együttműködésben. Ez utóbbiak hárman vannak: a londoni székhelyű Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA), a frankfurti székhelyű Európai Biztosítási és Foglalkozási-nyugdíj Hatóság (EIOPA) és az Európai Értékpapír- és Piacfelügyeleti Hatóság (ESMA) párizsi székhellyel.
Meg nem kérdőjelezve a nemzeti felügyeleti hatóságok helyi illetékességét, a korábbi lazaságtól eltérően az új EU-hatóságok egységes szabályokat dolgoznak ki a nemzeti hatóságok, pénzügyi intézmények számára.

Ellenőrzik, miképp tartják be a nemzeti hatóságok a közös szabályokat, közvetítenek és eldöntik a nézeteltéréseket a nemzeti hatóságok között, és főleg: rendkívüli helyzetben a nemzeti hatóságok feje fölött átnyúlva közvetlen intézkedéseket is tehetnek, felülbírálhatják a nemzeti hatóságok nem megfelelő döntéseit, egyebek közt betilthatnak egyes pénzügyi termékeket.

Valószínű, hogy ami eddig rendkívülinek számít - a közvetlen intézkedés -, az lesz az új felügyelet főszabálya, úgyhogy át kell rendezni a felügyelet és a nemzeti hatóságok viszonyát.

Megoldandó az új közös felügyelet jogállása EU-szinten is. Noha a jelenlegi európai bankfelügyelet (EBA) is kötődik az EKB-hoz - az EKB, az Európai Bizottság, az ESRB és a többi európai pénzügyi felügyelet képviselői szavazati jog nélkül részt vesznek az EBA felügyelőtanácsának ülésein -, az EBA jelenleg mind a brüsszeli bizottságtól, mind az EKB-tól elvileg független intézmény.