Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Orbán: Az adósságra épülő jólét tönkreteszi a nemzetet

A miniszterelnök szerint a hitelre és adósságra épülő növekedés és jólét tönkreteszi a nemzetet. "Ez az ösvény többé nem járható" - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő szerdán Budapesten, az Üzlet és befektetés Koszovóban című gazdasági fórumon, amelyen részt vettek a balkáni ország politikai életének vezetői, köztük Hashim Thaci, a Koszovói Köztársaság miniszterelnöke.

Orbán Viktor kifejtette: a Nyugat-Balkán kapcsolódása - Közép-Európán keresztül - az Európai Unióhoz a jövő egyik legfontosabb kérdése, Magyarország pedig mindent megtesz azért, hogy a Nyugat-Balkán, azon belül Koszovó minél gyorsabban tudjon közeledni és integrálódni az EU-hoz. Koszovónak legalább olyan ütemben kell közelednie a közösséghez, mint azt a volt Jugoszlávia területén létrejött többi államnak az unió lehetővé tette - emelte ki, megjegyezve, hogy szerinte Európa keleti-délkeleti peremén óriási gazdasági lehetőségek vannak.

Az európai válságkezelés sikertelenségének fő okát a miniszterelnök abban látta, hogy az európai vezetők folyamatosan az események után szaladnak, "a piacok mennek elöl, mi meg állandóan reagálunk a piacok működésére". Ezen változtatni kell - mondta.

A kormányfő szerint Magyarországot is elragadta az a hamis illúzió, hogy létezik gazdasági növekedés munka nélkül, hogy a pénz mindig olcsó lesz, és nem kell félni az államadósság növelésétől. Ezekből a hibákból tanulni kell, és másképpen kell gondolkodni - hangsúlyozta. Kiemelte, hogy kompromisszumok nélkül harcolni kell az adósság ellen, és kontroll alatt kell tartani a költségvetési hiányt. Megismételte azt is, hogy álláspontja szerint a hitelre és adósságra épülő növekedés és jólét tönkreteszi a nemzetet, ezért ez a korábban járt ösvény többé nem járható.

A miniszterelnök hangsúlyozta azt is: a külső pénzügyi függés nem korlátozhatja az államot abban, hogy saját testére szabott, sajátos gazdaságpolitikát kövessen. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Magyarország külső források nélkül fenn tudná tartani magát, de fontos, hogy a pénzt minél több helyről tudja igénybe venni, így például belső megtakarításokból, pénzügy adókból, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és keleti partnerektől - mondta. A belső megtakarításokkal kapcsolatban megjegyezte, ha ezeknek és a külső függésnek nem optimális az aránya, akkor nem lehet szuverén gazdaságpolitikát folytatni.

Orbán Viktor szerint a válság utáni időkben a siker egyik kulcsa az lesz, hogy sikerül-e jól körülhatárolni, mely pontokon és milyen súllyal kell jelen lennie az államnak a gazdaságban.

A miniszterelnök jelezte, hogy várhatóan az ősszel magyar kormánydelegáció és egy üzleti csoport utazik Koszovóba.

Hashim Thaci: Koszovóban érdemes befektetni

Koszovó fiatal és stabil ország, érdemes Koszovóban befektetni - mondta Hashim Thaci. Koszovó miniszterelnöke kiemelte: Koszovó sikertörténet, Koszovó a gazdasági válság ellenére "állta a sarat", az elmúlt években 5 százalékos növekedést sikerült fenntartania.

Hashim Thaci rámutatott: Koszovó kedvező fiskális politikát folytat, a privatizációs folyamat kedvezően halad előre, az országban a privát szektor fejlesztése elsőrendű prioritás.

Koszovó kedvező szerződéseket kötött az EU-val és Egyesült Államokkal, az országban sikerült javítani az adózási rendszert, Koszovó jó befektetési lehetőségekkel rendelkezik, már eddig is jelentős fejlesztések történtek az úthálózat terén, de kedvezőek a lehetőségek a bányászat és az energiaszektorban is - mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×