A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap azt írta: a magyar kormány "nem is annyira a Bizottságtól tart, hanem a pénzügyi piacoktól", Brüsszel legerősebb ütőkártyája nem is a három eljárás, hanem "a súlyosan eladósodott országnak" nyújtandó hitelről szóló tárgyalások megkezdésének halogatása. Az a mód, ahogy a Európai Bizottság az ügyet kezeli, eddig nemigen hívott elő "önkritikát és megtörtséget" a magyar vezetésből - írja a szerző.

A Financial Times Deutschland német üzleti lap szerint Magyarország hitegeti Európát. "Mindig ugyanaz a mintázat" mutatkozik meg: "Orbán az EU-val folytatott vitában enged bírálóinak, ugyanakkor ragaszkodik céljához, a magyar társadalom átalakításához". A cikk a sajtószabadság, az igazságszolgáltatás és a jegybank függetlensége kapcsán kifejtette: Orbán "kompromisszumkészséget mutat, azt azonban nem árulja el, hogy konkrétan mit kíván tenni", otthon pedig "más hangot üt meg" és "áldozatként mutatja be magát".

Az ARD német híradó szerint a túlzott deficit miatt indított eljárás Orbán Viktorra nézve "súlyos csapás", hiszen kormánya "a nehéz költségvetési helyzet miatt éppen jelenleg igyekszik milliárd eurós nagyságrendű hitelt szerezni az EU-tól és az IMF-től". A kormányfő Brüsszelben "kompromisszumkészséget mutatott", de "durva szemrehányásokat kapott" - vélekedett a híradó.

A The Wall Street Journal című vezető amerikai üzleti napilap európai kiadásának (WSJE) írása szerint Orbán Viktor és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök megnyilatkozásaiból az olvasható ki, hogy bár nem született végleges megállapodás a felek között, a politikai retorika tovább enyhült.

A lap egy másik írása annak kapcsán, hogy a monetáris tanács kedden változatlan szinten hagyta a jegybanki alapkamatot, olyan elemzőket idézett, akik szerint a monetáris tanács kormány által kinevezett tagjai vették át az irányítást; a négy kormány által kinevezett tag szavazhatott a jelenlegi kamatszint megtartására, az MNB elnöke és két alelnöke pedig a kamatemelésre.

A Le Soir című, baloldali liberális irányultságú brüsszeli lap beszámolt arról, hogy a túlzottdeficit-eljárás nyomán Magyarországot pénzügyi szankciók eshetősége fenyegeti az unió részéről. Az újság szerint "nehéz nem látni" azt, hogy a tagállamokat tömörítő Tanács fellépésének veszélye mögött "a magyar belpolitikai helyzet miatti elégedetlenség" húzódik meg.

Az Amerika Hangja rádió beszámolója szerint a Brüsszelből megkövetelt megszorítások miatt politikai és szociális nyugtalansággal szembesülnek az Európai Unió keleti tagállamai. Politikai feszültségek alakultak ki, vita kezdődött arról, szuverenitásuk mekkora részét kell feladniuk két évtizeddel azután, hogy kiszabadultak a Szovjetunió befolyási övezetéből. Az amerikai kormány tulajdonában lévő adó arról írt: Orbán Viktort az EU és az Egyesült Államok is bírálja, amiért kiterjeszti a kormányzati ellenőrzést olyan, korábban független intézményekre, mint a központi bank, a sajtó és a bírói kar.

A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) tekintélyes liberális-konzervatív lap a Professzorok Batthyány Körének a nyugati tudósításokat bíráló nyílt leveléről közölt cikket. A svájci világlap kiemelte: a levél egyoldalúnak tartja a Magyarországról szóló nyugati tudósításokat, ugyanakkor hibákat is elismer az Orbán-kormány részéről. "Sok, a Fideszhez közel álló magyar félreértve érzi magát, és a külföldi média egyoldalú tudósítására panaszkodik" - írta az NZZ, amely szerint a levél szerzői "a fontos kérdést mindenesetre, hogy jó-e egy országnak, ha egy nemzet alkotmánya egyetlen párt elképzeléseinek felel meg, nem teszik fel". Az NZZ azt írta, sok megfigyelő egyetért, a Fidesz gyengesége leginkább a Jobbiknak kedvezne, "és ez a szélsőjobboldali párt kétségtelenül veszélyt jelent a magyarországi demokráciára".

A Dziennik Gazeta Prawna lengyel gazdasági közéleti napilap arról írt: a magyar kormányzat hazai és külföldi negatív értékelése "nem a demokrácia állítólagos megtámadására vezethető vissza, hanem arra, hogy a kormány történelmi küldetésében hisz, de nem ügyel a propagandára". Kiemelte, hogy a kormányzat sajtósait "lekörözték az Erste és az Axa PR-szakértői", akik hatásosabban építették saját narrációjukat, mint a minisztériumok sajtóosztályai. A lap szerint "Orbán azért veszít a szívekért és lelkekért folytatott küzdelemben", mert lebecsülte a propaganda jelentőségét.

A Polityka című lengyel baloldali közéleti hetilap a magyar kormányfőt mások mellett az osztrák Jörg Haiderhez, a francia Le Penhez, az olasz Berlusconihoz, a cseh Václav Klaushoz és a lengyel Jog és Igazságosság párt vezetőjéhez hasonlítja, mert szerinte "a populizmus és a nacionalizmus nem magyar szabvány". A lap szerint ezeket a politikusokat "kizárólag a hatalom megszerzése és megtartása" érdekli, mert "képtelenek kompromisszumot és tartós szövetségeket kötni".