Az Európai Bizottság még nem reagált a magyar kormány kérésére, amelyben a nemzetközi pénzügyi tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter találkozót kért a gazdasági és pénzügyi EU-biztostól. A BruxInfo úgy tudja, Fellegi Tamás a január 16-án kezdődő héten szeretne találkozni Brüsszelben Olli Rehnnel, és a portálnak nyilatkozó bizottsági tisztviselők szerint ezt a bizottsági alelnök nem is fogja elutasítani.

"Lehet ez udvariassági látogatás, vagy bármi más, de az biztos, hogy Olli Rehn nem hajlandó addig nemzetközi készenléti hitelről, vagy bármilyen más pénzügyi segítségről tárgyalni a kormánnyal, amíg le nem zárul a jegybanktörvény uniós vizsgálata" - mondta a BruxInfónak egy bizottsági forrás.

A Brüsszel által vitatott jogszabályt december 30-án fogadta el az Országgyűlés, miután a kormányfő jelezte a törvényt aggályosnak tartó bizottsági elnöknek, hogy nem változtatnak a jogszabályon. Az Európai Bizottság 2011 utolsó napjaiban megkezdte a törvény vizsgálatát, amelyben azt nézi majd meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank működési rendszerét lefektető törvény megfelel-e az európai uniós jogszabályoknak.

Milyen szankciók jöhetnek?

A Bizottság kezében egyelőre több eszköz is van. Mint a nemzetközi pénzügyi segítség egyik esetleges folyósítója, a testület fenntartja magának a jogot, hogy ne kezdjen tárgyalásokat egy nemzetközi készenléti hitelről, amíg nem teljesülnek az általa támasztott feltételek.

Ezen felül, Brüsszel kötelezettségszegési eljárást kezdeményezhet akkor, ha úgy látja, hogy egyes magyar törvények nem felelnek meg uniós jogszabályoknak. Jelenleg a jegybanktörvény mellett vizsgál a Bizottság a magyar alaptörvényhez kötődő több jogszabályt is: ezek között van az adatvédelmi biztosi poszt megszüntetését, és az igazságügyi reform részleteit tartalmazó jogszabály. Nem kizárt, hogy ezek a vizsgálatok a napokban lezárulnak, de mivel az elemzéseket különböző bizottsági szolgálatok végzik, nem lehet tudni, hogy mikor fejeződhetnek be.

Nemzetközi nyomás

A Bizottságnál mindenesetre furcsállják, hogy Magyarországot egyelőre nem érte nagyobb nyomás a többi tagállam részéről. Péntekig a francia, a luxemburgi és a finn kormány fejezte ki rosszallását, a testület viszont nagyobb nemzetközi ellenállást látna szívesen, nemcsak a többi tagország, hanem az Európai Parlament részéről.