A javaslat indoklása szerint a jogalkotó célja az, hogy közelítse egymáshoz a társasházi és a lakásszövetkezeti szabályokat. A magyar lakásszövetkezet ugyanis egyedi képződmény, mivel a lakások a tulajdonosaik, míg az egyéb helyiségek a szövetkezet tulajdonában vannak. A társasházaknál viszont az egyéb helyiségek is - tört hányadban - a lakások tulajdonosainak nevén szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban. Más európai országok lakásszövetkezeteiben a lakások is a szövetkezet tulajdonában állnak, így a bentlakók gyakorlatilag bérlők.

Miután vannak több ezer lakásos lakásszövetkezetek is, az alapszabályban rögzített együttélési szabályok módosítása gondot okozott, mivel ahhoz a jelen lévők kétharmadának a szavazatára volt szükség - olvasható az előterjesztésben. A javaslat lehetővé tenné, hogy az alapszabály egyszerű többséggel módosítható, más szabály tartalmává tegye az együttélési előírásokat.

Miután a lakásszövetkezeti közgyűlés határozata sértheti a kisebbség jogos érdekeit, a módosítás megengedi ezek hatályon kívül helyezését - eddig ez hiányzott a törvényből. A kisebbség a bíróságtól kérheti a hatályon kívül helyezést.

A nem lakás céljára szolgáló helyiség használati módjának megváltoztatásához nem kell közgyűlési határozat. A lakásszövetkezet menedzsmentje azonban megtilthatja a funkció váltást, ha ott szerencsejátékot akarnak űzni, vagy szexuális terméket, segédeszközt árusítani - áll a javaslatban.

A nagy lakásszövetkezetekből jelenleg akkor válhatnak ki épülettömbök, ha a vagyont megosztják, de ez nem terjed ki a költség megosztására. Így a kiválásokat rendszerint hosszas pereskedés követi. A módosítás akkor engedné a kiválást, ha a vagyon mellett a költség-, és hiteltartozást is megosztják a maradók és a kiválók egymás közt.