Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

A Fidesz hazahozatná a magyarok offshore-vagyonait

A fideszes Lázár János és Rogán Antal egy módosító indítványával arra ösztönözné a magánszemélyeket, hogy az offshore társaságokban tartott vagyonaikat tőkejövedelem formájában hozzák Magyarországra. A politikusok ettől az intézkedéstől többletadó-bevételeket remélnek.

Lázár Jánosnak és Rogán Antalnak a jövő évi költségvetést megalapozó törvényekhez hétfőn benyújtott kapcsolódó módosító indítványa szerint a magánszemély a külföldön szerzett jövedelemhez kötött osztalékfizetési kedvezményt akkor vehetné igénybe, ha a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2010. október 31-ig bevételként elszámolta, vagy az legkésőbb 2010. október 31-ig a külföldi társaság bankszámláján szerepel.

A javaslat indoklásában az olvasható, hogy ha a magánszemélyek egy olyan belföldön bejegyzett gazdasági társaságban szereznek átruházással tulajdoni részesedést, amelyben az általuk megvásárolt részesedést értékesítő jogalany egy offshore társaság, akkor a magánszemélynek az ellenőrzött külföldi társaság részesedésének megvásárlása kapcsán a tulajdonosváltozást hitelt érdemlően igazolnia kell, valamint a kedvezmény érvényesítéséhez az állami adóhatósághoz legkésőbb 2011. december 31-ig be kell jelentenie a részesedés megszerzésének tényét, a tulajdonszerzés időpontját, továbbá a fizetett ellenérték összegét. Nyilatkoznia kell arról is, hogy a részesedést átruházó megfelel a törvény feltételeinek. Ha mindezt az érintettek teljesítik, akkor élhetnek az adókedvezményekkel, és mentesülhetnek az esetleges büntetőjogi következményektől is.

A két fideszes képviselő azt írja: javaslatuk célja a "külföldre származott pénzügyi jellegű eszközök magyar gazdaságba történő visszaáramoltatásának elősegítése" azzal, hogy belföldi számlákon - egy egyszeri, kedvező mértékű adó megfizetésével - megjelenhessenek ezek a bevételek, és ezután befektethessék azokat a magyar gazdaságba.

Szerintük a jelenlegi pénzpiaci helyzetben a magyar állam komoly érdeke az, hogy belföldi magánszemélyek a külföldi társaságokban (offshore társaságokban) tartott vagy oda közvetlenül, illetve közvetve kiutalt vagyonaikat Magyarországra behozzák, ezzel egyidejűleg az offshore-tulajdonosokat a Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságokban a tényleges tulajdonos magánszemélyek váltsák fel.

Minderre az érintetteknek egy évig, 2011 végéig lesz lehetőségük.

A 2011. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabály részletes vitája hétfő este lesz a parlamentben.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×