A jelentés mai bemutatóján Nagy Márton, az MNB Pénzügyi stabilitás területének vezetője hangsúlyozta: a három legfontosabb negatív tényező az erős a svájci frank, a bankadó és a kilakoltatási moratórium fenntartása, ezek érintik legkedvezőtlenebbül a bankrendszer jövedelmezőségét.

Annak is nagy a kockázata, hogy a bankrendszer alultartalékolja a nem teljesítő hiteleket - fejtette ki.

Szeptember végén 10,6 százalék volt a lakossági és 12,7 százalék a vállalati hitelportfólión belül a nem teljesítő hitelek aránya. Az NPL-ráta meghaladhatja a 15 százalékot is 2011 végére - emelte ki Nagy Márton. Jövőre növekedhet a hitelezés, ám ennek elsősorban keresleti okai lehetnek, nem pedig kínálatiak. Mint mondta, a bankrendszer tőkeellátottsága megfelelő, az alappályán a pótlólagos tőkeigény minimális. A külföldi refinanszírozásra való ráutaltság azonban magas, ráadásul ezen források futamideje rövidül.

Hitelezés: lassú lesz a beindulás

Nagyon szigorúak jelenleg a bankok hitelezési feltételei, és bár tovább már nem szigorítanak a bankok, a jelenlegi szint továbbra is fennmarad. A vállalati hitelezés a legtöbb régiós országban jelentős, Magyarországon azonban különösen nagy.

A háztartási hitelállomány visszaesése is negyedévről negyedévre százmilliárdos nagyságrendű. Bár a háztartások többet törlesztenek, mint amennyit felvesznek, az árfolyamváltozások miatt inkább növekedett a háztartások tartozása a harmadik negyedévben.

A javuló konjunkturális helyzetből kifolyólag a növekvő kereslet révén lassan beindulhat a hitelezés növekedése, elsőként a vállalati, majd a háztartási szegmensben. A fellendülés azonban csak kis mértékű lesz - várják az MNB-nél.

A vállalati hitelállományban - elsősorban a projekthitelek miatt - már 12,6 százalék volt szeptember végén a nem teljesítő hitelállomány aránya, igaz, a romlás üteme lassul. A lakosság esetében az NPL-ráta 10,6 százalék.

A GfK-val közösen készített felmérésében az MNB feltárta: a hitellel rendelkező háztartások 2007-ben közel 18 százalék, 2010-ben viszont már 32 százalékát fordították jövedelmüknek hiteltörlesztésre. A frankhitelesek jelentős hányada esetében mintegy 35 százalékos törlesztőrészlet-emelkedés történt, esetükben mintegy 25 százalékos emelkedés fakad az árfolyamhatásból.

Magasak az háztartások adósságszolgálati terhei tehát, ám az új adórendszer valamelyest segíthet: az új adórendszerben a hitelesek 43 százaléka esetében javul, 32 százalékánál romlik, 18 százalék nem változtat az új adórendszer. A forinthitelek magas nem teljesítési aránya egy összetételhatásból származik: a forinthitelek esetében ugyanis magasabb a fedezetlen hitelek aránya, ahol eleve alacsonyabb a nem teljesítési valószínűség - hívta fel a figyelmet Nagy Márton.

A deviza alapú lakáshiteleknél közel 80, a forint alapúaknál mintegy 57 százalék a hitelfedezeti arány (LTV mutató), előbbieket hektikusan mozgatja az árfolyam. A nem teljesítő hiteleknél ez az arány nem kevesebb, mint 104 százalék. Eddig a bankok a nem teljesítő háztartási jelzáloghitelek 26 százalékát fedezték le értékvesztéssel, holott 80 százaléknál nagyobb értéken nehezen tudják eladni a bankok a hitelek ingatlanfedezeit - hívta fel a figyelmet Nagy Márton. Az MNB-nél mégis úgy vélik, a hitelezési veszteségek a harmadik negyedévben ronthatják leginkább a bankok eredményét.

Bankadó, jövedelmezőség, más mutatók

A különadó a leánycégekkel együtt azt is eredményezheti, hogy negatívvá válhat a bankrendszer eszközarányos megtérülési mutatója (ROE), emögött azonban nagyon jelentős a szórás. A bankrendszer 140 százalékos hitel/betét aránya nemzetközi összehasonlításban magas, a balti országokéhoz hasonlítható. A külföldi forrásokra való ráutaltság is magas, a külföldi források futamidejének csökkenése ráadásul jelentős kockázatnövelő tényező.

Jelenleg az anyabankok még saját piacukon is nagyobb jövedelmezőséget érhetnek el, mint Magyarországon, ugyanis mind régiós, mind anyabanki összehasonlításban alacsony a bankszektorunk jövedelmezősége - mondta Nagy Márton.

Ezúttal is elvégezte stressztesztjét az MNB, melyben a stresszpályán jövőre 0,5 százalékos GDP-visszaeséssel, 319 forintos euró-árfolyammal és 234 forintos frankárfolyammal számol. Ezen a pályán a veszteségráta a háztartásoknál 2011-ben is növekszik.

A jelenlegi stresszpálya mentén felmerülő 40 milliárd forintos tőkehiány a bankrendszerben azonban kezelhető mértékű, ugyanakkor a bankrendszer tőkepuffere már számottevően zsugorodik. A tőkeszükséglet a stresszpályán közel 41 milliárd forintos, ami anyabanki tőkeemelések mellett már a bankrendszer mérlegalkalmazkodását is elindíthatja.