Szász Károly elmondta: az 5 milliárd forintos elvonás a felügyelet működését és gazdálkodását egyáltalán nem érinti, mert az elmúlt években olyan tartalékok képződtek, amelyek részbeni elvonása a jelenlegi folyó működés feltételeit nem befolyásolja.

A PSZÁF önállósága és függetlensége az elnök szerint több síkban - intézményi, működési, szervezeti és gazdálkodási - értelmezhető.

"Ami a gazdálkodását illeti, nem adófizetői pénzekből gazdálkodik, hanem a szektor tartja el, ilyen értelemben el kell választani és függetleníteni kell a költségvetéstől. Elvi álláspontom az, hogy nem szabad a felügyeleti forrásokat átcsoportosítani" - mondta.

Ugyanakkor a mai helyzetben, a társadalmi felelősségvállalásból a felügyeletnek is ki kell vennie a részét, hozzá kell járulnia a költségvetési hiány enyhítéséhez. Annál is inkább, mert az általa felügyelt szektor szerepvállalásával kapcsolatban is megfogalmazódtak bizonyos aggályok - jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy a bankadó milyen hatással lesz a pénzügyi rendszer stabilitására, azt válaszolta: a rendelkezésre álló információk alapján ezt még nem lehet megítélni, a társadalmi felelősségvállalás azonban a pénzügyi közvetítőrendszertől is elvárható. Az elvonás mértékéről természetesen lehet beszélni, és érdemes az európai gyakorlatot is megvizsgálni - mondta.

Úgy vélekedett, hogy az adó nagyságának mérlegelésekor figyelembe kell venni a többi kormányzati intézkedést is, mert azok gazdaságélénkítő hatása pozitív üzenet a pénzügyi közvetítő rendszer számára. Azáltal pedig, ha a Nemzeti Eszközkezelő Társaság kivásárolja a jelzáloggal terhelt beragadt követeléseket, tartalékot szabadíthatnak fel a bankok, ami által javulhat az eredményességük.

Szász Károly szerint most, hogy a felügyelet átalakult, újra fel kell vetni a rendelkezési jog kérdését, mert a felügyeletek szabályozó hatóságok is; az ágazati törvényeken keresztül kell megállapítani azokat a különböző tartományokat, amelyeken belül a felügyeleti rendeletalkotással rugalmasabban lehet a szabályozó funkciót gyakorolni - mondta.

A prioritások közé sorolta azt is, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanácson belül megszűnjön a felügyelet alárendelt szerepe. A felügyeletnek most negyedéves kockázati jelentéseit előzetesen egyeztetnie kell a tanáccsal, éves, az Országgyűlésnek készített beszámolóját is véleményezi a tanács, s kiemelt célterületeit is előzetesen meg kell tárgyalnia vele.

"Gyakorlatilag a jegybank gyámsága alatt van a felügyelet" - jelentette ki Szász Károly. "Ezen változtatni kell, mert a stabilitási tanács három egyenrangú szereplőből áll, amelyek egymással konzultálnak, együttműködnek, de úgy, hogy saját feladat- és hatáskörében mindegyik önállóan jár el".

Hangsúlyozta: a jelenlegi struktúrában a tanács és a felügyelet felelőssége kissé összemosódik akkor, ha ezekben a kérdésekben a felügyelet nem önállóan dönt. Hozzátette: az MNB monetáris politikáját sem kell egyeztetni a stabilitási tanáccsal. Vannak olyan, a függetlenséget kifejező elemek, amelyeknél veszélyes lehet egy ilyen fórum, mert beleszólási lehetőséget teremt, és csökkenti az adott intézmény felelősségét - mutatott rá.

A PSZÁF elnöke fontosnak tartja a békéltető testületek szerepének újragondolását is a pénzügyi szolgáltatások terén. Úgy látja, célszerű volna, ha a pénzügyi tárgyú szolgáltatásokkal és termékekkel kapcsolatos jogvitákat tárgyaló békéltető testületek a kereskedelmi kamarák mellől a felügyelet mellé kerülnének, megőrizve önállóságukat, mert a PSZÁF súlyánál fogva jobban elő tudná segíteni a fogyasztóvédelmi jogviták érdemi megoldását.

A fogyasztóvédelmi területen hasznosnak tartaná azt is, hogy a felügyelet együttműködjön a hatékony, országos lefedettséggel rendelkező fogyasztóvédelmi szervezetekkel annak érdekében, hogy a vidéki ügyfelek szakszerűbben tudják pénzügyi igényeiket érvényesíteni. A fogyasztóvédelmi szervezetek segíthetnének a fogyasztói panaszok megfogalmazásában, előszűrésében, a bírságpénzeket ilyen célra is fel lehetne használni - tette hozzá.

Szász Károly elmondta: a békéltető testületekkel kapcsolatos elképzelés szerbiai tapasztalatai nyomán született, ahol évekig dolgozott az OTP Bank ottani leányvállalatánál. Megjegyezte: ottani tapasztalatait a felügyeleti munkában is hasznosítani tudja.

Ismertette: Szerbiában nem burjánoztak el a devizahitelek, mert az ottani szabályozás a jövedelemigazolást, fedezettséget illetően már a válság előtt is sokkal szigorúbb volt, mint nálunk. A törlesztőrészletek kiszámításánál nem a bankok devizavételi és -eladási árfolyamait alkalmazzák, hanem a bank saját középárfolyamát, vagy a jegybanki hivatalos árfolyamot. Ez azért fontos, mert a devizavételi és -eladási árfolyamok több százalékponttal eltérnek a középárfolyamtól, 5-6 százalékponttal is megdrágíthatják a hiteleket. Az elnök szerint az elszámolás középárfolyamhoz kötésével nálunk is transzparensebbé, olcsóbbá lehetne tenni a devizahiteleket.

A pozitív adóslistáról korábban úgy vélekedett, hogy a személyes adatok védelme fontosabb, mint az az előny, ami bevezetése révén a banki kockázatkezelésben jelentkezik, ezt most is érdemes megfontolni - mondta.

A PSZÁF és az MNB összevonása Szász Károly szerint nincs napirenden.