Az Európai Unió tagországainak vezetői péntek-szombati csúcsértekezletükön deklarálni fogják, hogy az unió kész megemelni a kelet-közép-európai országok támogatására szánt segélycsomagjának 25 milliárd eurós összegét - derült ki a sajtóhoz kiszivárogtatott nyilatkozattervezetből.

A 27 állam- és kormányfő megbízza majd az uniós pénzügyminisztereket, hogy záros határidőn belül tekintsék át az eurózónán kívüli tagállamok fizetőképességének megőrzését szolgáló keret bővítésének lehetőségét. Számok nem szerepelnek a dokumentumban, ám azt megismétli, hogy az unió nem együtt kezeli a kelet-európai térséget, hanem országról országra vizsgálja meg a segítségnyújtás feltételeit - írja a Napi Gazdaság.

Februárban még nemet mondtak

Az uniós vezetők februári informális csúcsértekezletén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 180 milliárd eurós régiós támogatási alap létrehozására tett javaslatot, ám látványos elutasításban részesült. Még a visegrádi országok vezetői is elhatárolódtak az ötlettől, mondván: gazdaságaik sokkal jobb helyzetben vannak, mint a magyar. A 25 milliárdos keretből eddig Magyarország 6,5, Lettország pedig 3,1 milliárd eurót kapott az IMF szervezésében kialakított pénzügyi csomagjukban. A következő jelentkező Románia, amelyet szakértők szerint Litvánia követhet. Uniós hivatalnokok szerint Románián túl még legalább két ország kisegítésére elég a keret, amelyet nem az EU költségvetéséből, hanem uniós kötvények piaci kibocsátásából finanszíroznak.

Kritika a szűkmarkúságért

A hét végi csúcsértekezlet előtt szaporodnak az EU válságkezelését bíráló nyilatkozatok. Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász például úgy véli, hogy a tavaly elhatározott 200 milliárd eurós uniós ösztönző csomag helyett idén 500 milliárdot kellene költeni, aminek jövőre 1000 milliárdra kellene felmennie. A szakember ezt azután mondta, miután tárgyalt Günter Verheugennel, az Európai Bizottság (EB) ipari biztosával.

Krugman szerint mind az USA-nak, mint az EU-nak GDP-je 4 százalékát kellene a gazdaság fellendítésére fordítania, miközben a két évre szóló 800 milliárd dolláros Obama-csomag csak 2,5, az európai pakk pedig 1,5 százalékot képvisel. Az EB - amely az eddigi intézkedések hatásának kivárása mellett tette le a voksát - úgy véli, hogy a folyamatosan érvényesülő uniós anticiklikus - például a szociális - kiadások figyelembevételével az unió GDP-je 3,3 százalékát költi gazdaságélénkítésre.

Az euró atyja a közös deviza végét látja

Az EU brüsszeli bizottságának elnöki tisztét 1985 és 1995 között ellátó Jacques Delors francia politikus a német Capital havilapban megjelent interjújában kétségeit fejezte ki a közös európai valuta jövőjét illetően.

A 16 tagú eurózóna nem elég érett ahhoz, hogy ellenálljon a válságnak, a részt vevő országok alaposan eltérő gazdasági kultúrája centrifugális erőként hat a térségre, amit csak a jelenleginél sokkal mélyebb párbeszéddel lehetne ellensúlyozni. Mivel ennek nincs jele, Delors - akit az egységes belső piac és a monetáris unió atyjaként tartanak számon - pesszimista az euró jövőjét illetően.