Jelentősen visszaesett a háztartások befektetési jegyeinek állománya 2008 negyedik negyedévében, a harmadik negyedév végén regisztrált 2000 milliárd forint feletti szintről 18 százalékot zuhant az állomány, így az év végén a háztartások portfóliójában csupán 1708 milliárd forintnyi befektetési jegy szerepelt, kevesebb, mint a kamatadó 2006. augusztusi bevezetése miatti befektetői roham után.

A befektetési jegyek összértékét nem meglepő módon a piaci veszteségek és a visszaváltások is rombolták, de mindkettő igazán látványos nagyságrendűre sikeredett. Az alapokon elszenvedett veszteségek mintegy 83 milliárd forintot "szippantottak ki" a háztartások zsebéből, amelyek eközben rekordszinten, mintegy 291 milliárd forintos értékben adtak túl befektetési jegyeiken. Az MNB statisztikái szerint egyébként utoljára 2008 első negyedévében növelték vásárlásokkal befektetési alapokban elhelyezett megtakarításaikat.

Hasonló tendenciákról tanúskodik az alapkezelőket tömörítő BAMOSZ statisztikája is, eszerint a hazai befektetési alapokból a negyedik negyedév során közel 400 milliárd forintot vontak ki a befektetők. Igaz, decemberben már enyhe tőkebeáramlás volt megfigyelhető, de október és november történeti összehasonlításban is rekordnagyságú kiáramlást hozott.

A jegybanki és a BAMOSZ számai ugyanakkor nehezen vethetők össze közvetlenül, miután előbbiek a háztartások birtokában lévő hazai és külföldi befektetési jegyek állományát együttesen mutatják, utóbbiak viszont csak a hazai alapkezelők alapjainak összvagyonát, illetve értékesítését, nem elkülönítve ugyanakkor a háztartásokat és az intézményi befektetőket.

Mániákus bevásárlás

A két adatforrásból így gyakorlatilag lehetetlen meghatározni, hogy a magyarországi befektetésialap-piacon mekkora lehet a nem Magyarországon bejegyzett, külföldi alapok részaránya (óvatos iparági becslések korábban 10 százalék köré tették, de a 2008 végi piaci állapotok könnyen átrajzolhatták az erőviszonyokat).

Miközben befektetési jegyeiken soha nem látott mennyiségben adtak túl a háztartások, mániákus vásárlásokba kezdtek a tőzsdén. A negyedév során egészen elképesztő mennyiségű tőke, 106 milliárd forint áramlott közvetlen részvénybefektetésekbe, miközben az árfolyamok mélyrepülése 129 milliárd forinttal csökkentette a befektetések értékét.

Az ok nyilvánvaló: mindenkinek akad legalább egy szomszédja, aki elcsábult a történelmi árfolyamok láttán, és alaposan bezsákolt OTP és MOL részvényekből (a statisztika természetesen a külföldi direkt részvénybefektetéseket is tartalmazza). Javarészben ezeken a befektetéseken szenvedték el a közel 130 milliárdos veszteséget a háztartások az év utolsó három hónapjában.

A részvények állománya a háztartások portfóliójában ennek megfelelően tovább csökkent a negyedév során, a 2007 közepén elért 350 milliárd forintos szintről megközelítette a 250 milliárd forintot. Érdemes kiemelni, hogy mekkora szakadék húzódik a befektetési jegyek és a közvetlen részvénybefektetések között a háztartások portfóliójában, előbbi egy nagyságrenddel nagyobb értéket képvisel, mint az orosz válság és a dotkom buborék után drámaian visszavágott részvénybefektetések.