A felmérés készítői hat ország - Ausztria, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia - vállalatait kérdezték belföldi és külföldi üzleti partnereik követeléskezelési jellemzőiről és a fizetési kockázatokról. A legjobb értékelést Ausztria kapta, Magyarország csak a negyedik lett a hat ország közül.

A közleményben idézik Vanek Balázst, az Atradius magyarországi fióktelepének vezetőjét, aki szerint Magyarország gyengébb minősítésében a gazdasági visszaesés ugyanúgy közrejátszik, mint a csődtörvény elégtelensége, amely lehetőséget ad arra, hogy az adós kibújjon a fizetés alól.

Vanek Balázs szerint "a magyar gyakorlat az, hogy a vállalatnak ugyan van pénze, de nem fizeti ki a szállítót, mert úgy jobban jár. Ezt kellene visszaszorítani, és ennek az eszköze lenne a csődeljárás megerősítése a felszámolások terhére".

A felmérés szerint más vizsgált országokkal összehasonlítva, a magyar vállalatok szélesebb körben - 79 százalékban - használnak intézkedéseket annak érdekében, hogy megvédjék magukat a behajthatatlan követelésekkel szemben.

A magyar cégek leginkább az "átvételkor fizetés" módszerét alkalmazzák a védelem eszközeként - ezt a rendszert az ország vállalkozásainak több mint a fele használja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalatok nem hitelezik a vevőjüket, ez viszont fékezi a kereskedelmet. A készpénzes fizetés ráadásul nem hivatalos pénzforgalmat is generálhat, ami a feketegazdaságot erősíti - idézik Vanek Balázst.

A felmérés megállapította, hogy Magyarország kivételével minden kelet-európai országban a vállalatok eltérő hitelezési határidőket alkalmaznak az ügyfelük gazdasági ágazatától és származási országától függően. Míg a magyar vállalatok csak az esetek harmadában biztosítanak eltérő fizetési határidőket, addig a többi országban 40 és 44 százalék között van ez az arány.

Vanek Balázs szerint ez az arányszám inkább azt mutatja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások zöme a hazai piacra koncentrál, ahol adottak a feltételek.