Infostart.hu
eur:
350.15
usd:
301.82
bux:
137602.78
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid

A nagyvállalatoknak kedvezhet a kormány az adóegyszerűsítéssel

Szakemberek szerint a nagyvállalatoknak kedvez, ha a szolidaritási adóhoz hozzányúl a kormány. Veres János pénzügyminiszter a készülő, jövő évi költségvetés kapcsán hétfőn azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy az adóegyszerűsítés például a szolidaritási adót érintheti. Zara László adószakértő az Adóinfónak úgy nyilatkozott: a kis- és közepes vállalkozásoknál ez az adó nem nagy összeg.

Ha a jövő évi költségvetésben a kormány csak a vállalkozásokra kivetett szolidaritási adóhoz nyúl hozzá, az leginkább a nagyvállalatoknak kedvez - fogalmazott alig egy hete Zara László adótanácsadó az InfoRádió Adóinfo című műsorában.

A szakember szerint a kis- és közepes vállalkozásoknál a 4 százalékos szolidaritási adó nem nagy összeg. Zara László kiemelte: ahol ez jelentős összeg, azok a multinacionális vállalatok, amelyek átlagban 10-11 százalék társasági adót fizetnek a különféle kedvezményekkel, a nemrég kivetett plusz 4 százalékot nem tudják megkerülni, így átlagban 14-15 százalékot fizettek, tehát a társasági adónak megfelelő szintet, vagyis ha ez megszűnik, ennek ők lesznek elsősorban a haszonélvezői.

Nyilvánvalóan nagyobb egy nagyvállalat lobbiereje is, ezért nem meglepő, hogy éppen ezen a területen tervez egyszerűsítést a kormány - fejtette ki.

A szakember szerint a szolidaritási adó megszüntetése nagyjából 200 milliárd forint kiesést jelente a költségvetésnek. Ha emellett még a különböző, főleg multiknak adott kedvezmények nem szűnnek meg, akkor mindenképpen a nagyvállalatoknak lesz pozitívabb az egyenlege a változtatások után.

A Figyelo című hetilap legfrissebb számában terjedelmes cikket közöl a Magyarországon letelepedett nagyvállalatok támogatásáról. A cikk szerint átláthatatlan és követhetetlen, miért és mekkora támogatásokat kaptak ezek a cégek, a szerzők hozzáteszik, így nem csoda, ha terjed az a városi legenda, miszerint 2011-ig kifutnak a támogatási szerződések, és vagy továbblépnek az adott nagyvállalatok egy másik országba, vagy erős alkupozícióba kerülnek a további kedvezményeket illetően. Ráadásul a cikk szerint az is probléma, hogy a multik a magyar gazdaság egyéb szereplőitől elszigetelten működnek, és a kis- és középvállalkozói szektorral is alig van kapcsolatuk.

A pénzügyminiszter által említett járulékcsökkentés viszont egyértelműen kedvez minden vállalkozásnak, a kérdés csak az, hogy milyen mértékű lehet - az eddigi sajtóhírek 5 százalékról szóltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés: maximum 8 évig lehet valaki miniszterelnök

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést. Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.
Gyökeres változás jön a magyar egyetemeken, már tárgyalnak

Gyökeres változás jön a magyar egyetemeken, már tárgyalnak

Megkezdődtek az egyeztetések a magyar felsőoktatás alapítványi fenntartási rendszerének átalakításáról – jelentette be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter. A tárcavezető Katz Sándor felsőoktatási államtitkárral közösen tárgyalt a rektorokkal a modellváltó egyetemek közérdekű vagyonkezelő alapítványainak jövőjéről. A kormányzat célja a jelenlegi konstrukció kivezetése, az intézményi önállóság erősítése, egyúttal az uniós elvárásoknak való megfelelés. Az átalakítás révén a magyar egyetemek ismét teljes jogú szereplőként kapcsolódhatnak be az európai oktatási és kutatási együttműködésekbe, így a hallgatók és kutatók újra hozzáférhetnek az Erasmus- és Horizon-programokhoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×