Ellentétesek az európai uniós belső piaci rendtartással azok a hosszú távú áramvásárlási megállapodások, amelyeket a magyar állam kötött az árampiac privatizálóival. A '90-es évek közepén kötött megállapodások része, hogy az állam támogatást nyújt a termelőknek, mindezt azonban nem nézi jó szemmel az unió. A több mint egy évtizeddel ezelőtti ügyletek ezek nélkül viszont nem jöttek volna létre, hiszen akkoriban az áramtúltermelés miatt nem volt nagy üzlet erőművekbe fektetni.

A brüsszeli döntés értelmében az államnak vissza kell fizettetnie a termelőkkel azt a támogatást, amelyet az ország uniós csatlakozása, azaz 2004 májusa óta kaptak a cégek.

A GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója szerint jogos igény lenne a lakosságtól, hogy részesüljön a visszafizetésből, ez azonban szinte megvalósíthatatlan. Jogi szempontból mindez az állam és az erőművek közötti jogviszonyt érinti, közvetlenül a lakossági energiaárakat nem - mutatott rá Hegedűs Miklós.

Azzal a szakértő is egyetért, hogy a hosszú távú szerződések felverték az árakat, ezek miatt az emberek drágábban kapták az áramot, azt azonban szerinte nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a költségvetés jelenlegi helyzetében nem engedhetők meg ilyen kifizetések.

Ráadásul az áramtermelők is előállhatnak kárpótlási igénnyel, hiszen annak idején éppen a hosszú távú szerződések miatt mentek bele a privatizációba, az erőművek megvételébe. Az elmaradt hasznukért jogos követeléseik lehetnek - mondta Hegedűs Miklós.