A Bankszövetség elnöke nem ért egyet azzal a sajtóban megjelent vélekedéssel, hogy a lakosság hitelfelvétellel pótolja a reálbércsökkenést.

Mióta vannak hitelkártyák, könnyen felhasználható fogyasztási hitelek, karácsony táján évről-évre hallatlan módon megnő ezek igénybe vétele; a lakosság hitelekből kívánja fedezni az ilyentájt megnövekvő kiadásait - fogalmazott Erdei Tamás.

A szakember szerint a hitelfelvételi tendencia jelentősen nem módosul, a dinamika év végére valamelyest lassul, de ez abszolút értékben még így is 22-24 százalékos növekedést jelent, szemben a tavalyi 27-28 százalékkal.

A törlesztési teher lassan eléri az európai színvonalat

A bankár kiemelte: jövedelemarányosan a lakosság eladósodottsága még mindig lényegesen alacsonyabb az európai átlagnál, bár az egy főre jutó törlesztési teher lassan már eléri az európai színvonalat, így az ügyfelek egy része a fizetőképesség határán lehet.

A Bankszövetség elnöke kérdésre válaszolva közölte: jelenleg sem a kockázatos, sem a bedőlt hitelek aránya nem nőtt a bankok portfoliójában, ugyanakkor, ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, akkor nőhet a bankok óvatossága.

Élesebb verseny, nagyobb kockázat

Erdei Tamás nem érzékel lazulást a hitelezési feltételekben; a lakossági ügyfelekért ugyanakkor már éles verseny folyik, ezért egyre fejlettebb, rugalmasabb banki termékek jelennek meg, egyre nagyobb a hozzáférés lehetősége.

Ma már nem csak két-három bank ajánlatából lehet választani, talán ezért tűnik úgy, mintha a bankok lazítottak volna - vélekedett az MKB elnök-vezérigazgatója.

A verseny természetesen kikényszeríti az árazás, a hitelarányok változását, és sajnos vannak olyan mellékhatások, hogy a kockázatok nőnek, de általában csak rövid ideig. Ha a piac már túl nagynak látja a kockázatokat, két módon reagálhat: az egyik az áremelés, a másik a biztosítékok növelése - tette hozzá.Az amerikai másodlagos jelzálogpiacon kialakult válságról a Bankszövetség elnöke azt mondta: nem vagyunk túl rajta, meggyőződése, hogy a neheze még hátra van. Nem tisztázódtak a közvetlen és közvetett hatások, amelyek közül az utóbbiak érinthetik Magyarországot is.

Erdei Tamás szerint meg kell várni az évzárást, a tételek februárra-márciusra várható teljes elszámolását, ezelőtt a bizalom aligha tér vissza a nemzetközi pénzpiacokra.

Nincs kizárva a hitelválság

Az elsődleges hullám március-áprilisra vonulhat le, ennek mélységétől függ, hogy túl leszünk-e rajta, vagy elhúzódó válságról lehet beszélni - fűzte hozzá a bankár.

A szakember a lehetséges hatásokról kifejtette: elképzelhető, hogy a világgazdasági lelassul, felmerülhet a hitelválság lehetősége is. Jelenleg az egész világon nagyon nehéz friss hitelekhez hozzájutni, az újrafinanszírozási költségek is 20-40 bázisponttal emelkedtek, ami egyértelműen a gazdaság gyors növekedése ellen hat, megdrágulnak a kölcsönök a vállalkozások számára.

Az MKB elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: Magyarország ettől nem tudja magát elszigetelni, mivel az egész magyar gazdaság külsőforrás-vezérelt, azok mennyisége és ára korlátot szabhat a növekedésnek.