A jegybank-elnök a döntést követően kijelentette: azt egyhangúlag hozta meg a Monetáris Tanács, más javaslat nem volt. Járai Zsigmond hangsúlyozta: a tanács azt nem döntötte el, hogy milyen ütemezésben, milyen mértékben fogja az esetleges jövőbeli jegybanki kamatemeléseket végrehajtani, miként arról sincs döntés, hogy meddig emeli az alapkamatot.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke kiemelte: az elfogadott adó- és járulékemelések meghatározták 2007-re az inflációs pályát, és az sem lehetetlen, hogy 7 százalékra megy fel a pénzromlás üteme. A Monetáris Tanács célja jelenleg az, hogy 2008-ra megpróbálja levinni az infláció ütemét 3 százalék körüli szintre.
Nem elég szigorú
A Monetáris Tanács megítélése szerint a kormánnyal közösen kitűzött 3 százalékos inflációs cél elérése a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat igényel. A szigorúbb monetáris kondíciókat a tanács több lépésben, az irányadó kamat emelésével kívánja megteremteni.
A jegybank úgy véli, hogy az infláció 2007-ben jelentősen megemelkedik, és változatlan monetáris kondíciók esetén a monetáris politika számára releváns 2008-as évben is a 3 százalékos cél fölött alakulhat.
A trendinflációs folyamatokon kívül egyszeri árnövelő hatású a költségvetési kiigazítási csomag több eleme, valamint az árnövekedés irányába hat a hosszabb ideje gyengébb forintárfolyam is.
Kedvezőtlenebb befektetői hangulat
A monetáris kondíciók szigorításával a Monetáris Tanács arra törekszik, hogy a gazdaság külső és belső egyensúlyának visszaállításához kulcsfontosságú államháztartási intézkedések árnövelő hatásai ne épüljenek be a gazdasági szereplők várakozásaiba, és így ne okozzanak tartós inflációs nyomást - fogalmaz a testület közleménye.
A jegybanki alapkamat megemeléséről hozott döntése során a Monetáris Tanács figyelembe vette azt is, hogy a globális és regionális befektetői hangulat az elmúlt hónapokban kedvezőtlenebbé vált, és a megváltozott környezetben a befektetők a hazai gazdasági helyzettől függetlenül is a korábbinál kockázatosabbnak tekintik a régióba történő befektetéseket.
{{keretes_cim}}
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az InfoRádióban úgy vélte, hogy a jegybank valószínűleg visszatér az óvatos kamatemelések politikájához. A döntés indoklásából az elemző szerint érdemes kiemelni azt, hogy a Monetáris Tanács nehezen véli tarthatónak a 2008-as 3 százalékos inflációs célkitűzést. Suppan Gergely úgy vélte, hogy a következő hónapokban egyre nagyobb szerepet kap a forint gyengülése.
A Takarékban elemzője év végéig az alapkamat további emelkedését várja, ami elérheti a hét százalékot, de ezt követően nincs nyomás további kamatemelésre. Suppan Gergely szerint év végére 270 forint /euró környékére visszaerősödhet a forint.
Az Erste Bank elemzője szerint a hétfőit megelőző kamatdöntő ülés jegyzőkönyve alapján a 25 bázispontos emelést logikusabbnak tűnt, azért is számított erre a piac. Nyeste Orsolya meglepően szigorúnak tartotta a Monetáris Tanács inflációs kilátásokat illető megállapításainak hangvételét.
Az ING Bank elemzője is úgy vélte, hogy rövid távon kedvező hatása lesz az 50 bázispontos kamatemelésnek a forint árfolyamára. Barcza György szerint hosszabb távon ugyanakkor továbbra is bizonytalanná teszi a befektetőket a nemzetközi kamatemelési hullám, valamint a közel-keleti feszültség.
