Viviane Reading, az Európai Unió távközlési biztosa két hónappal ezelőtt közölte, hogy legkésőbb nyárra elkészül az a határozattervezet, amelynek hatására reményei szerint 40-60 százalékkal csökkennének az úgynevezett roaming-tarifák, vagyis azok a többletdíjak, amelyek az előfizetőket külföldön terhelik, még abban az esetben is, amikor csak hívásokat fogadnak.

A bizottság viszont nemcsak a tarifák nagyságát sokallja, hanem az azok közötti sokszoros különbséget is. Az európai összehasonlítás szerint a skála egyik végén az a húsz eurócentes roamingdíj található, amelyet egy Svédországból hazatelefonáló finn fizet, míg a másik végén egy Lettországból hazatelefonáló máltai áll, aki több mint tizenhárom eurót fizet.

Bár a Vodafone lépése nyilvánvalóan Reading kezdeményezésére történt, a cég vezérigazgatója, Arun Sarin mai közleményében hangsúlyozta: szerinte a fogyasztói elvárásoknak a piac szabályai, nem pedig külső szabályozás alapján lehet leginkább megfelelni.

A Vodafone a bejelentés szerint a mostani átlagos 90 centről 55 centre csökkenti roamingdíjait, legkésőbb 2007 áprilisára.

A brit távközlési óriás elemzők szerint ezzel a csökkentéssel megpróbálta átvenni a kezdeményező szerepét, de az első brüsszeli reakciók alapján ez nem biztos, hogy sikerült.

Frederic Vincent uniós szóvivő szerint a Vodafone döntése kedvező jel ugyan a piac szempontjából, de ettől függetlenül uniós szinten többet kell még tenni a díjak csökkentéséért.

Az InfoRádió megkereste a Vodafone magyarországi leányvállalatát is, amelynél egyelőre nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy a magyar előfizetők mekkora roamingdíj-csökkenésre számíthatnak az anyacég döntése nyomán.