A "Pokol kapuja" (más néven a Tűz krátere, Darvaza-kráter) egy földgázmező a türkmenisztáni Derweze-ben. Itt egy 1971-es fúrás során találtak szovjet geológusok egy földgázzal teli barlangot, de aztán a fúrótorony alatt beomlott a föld, és a helyén egy 69 méter átmérőjű és mintegy 30 méter mély kráter maradt. Elkerülve a mérgező gáz szivárgását a földgázt meggyújtották, abban a reményben, hogy a tűzzel néhány napon belül elemésztődik a barlangban található összes gáz. Ez nem így történt, a lángok több mint 50 éve égnek, a helyiek pedig elnevezték az éjszaka különösen látványos krátert "a pokol kapujának".

A gázkráter összterülete 5350 négyzetméter, nagyjából akkora, mint egy amerikaifutball-pálya.

A hely turistalátványosság lett, évente tízezernél is többen keresték fel. A környéken népszerű a sivatagi vadkempingezés is.

A türkmén kormány időről időre bejelenti, hogy meg akarja szüntetni a krátert, mert:

• pazarlódik a földgáz – értékes energiahordozó ég el hasznosítás nélkül.
• szennyeződik a környezet, ugyanis az égő, metántartalmú földgáz rengeteg szén-dioxidot és egyéb üvegházhatású gázt bocsát ki.
• egészségkárosító hatása van, ami a széliránytól függően a környéken élőkre is hatással lehet.
• ellentmondásos képet sugároz az országról: bár turisztikai látványosság lett belőle, a kormány hosszú távon nem szeretné ilyen "szimbolikus tűzgödörként" látni az országot.

És már nemcsak beszélnek róla, ugyanis az elmúlt időszakban az égő részek méretét a harmadára csökkentették.

"Míg korábban a lángok hatalmas fénye több kilométerről is látható volt – innen ered a pokol kapuja elnevezés is – ma már csak egy halvány égő rész maradt meg" – mondta Irina Lurjeva, a Türkmengaz állami energiavállalat igazgatója az AFP és a France 24 tudósítása szerint.

Számos kutat fúrtak a tűz körül a metán megkötésére – ismertette az eljárást egy környezetvédelmi konferencián Ashgabatban, a türkmén fővárosban.

Türkmenisztán – a világ egyik legzártabb országa – a becslések szerint a világ negyedik legnagyobb gázkészletével rendelkezik.

A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint a pokol kapuja felelős a világ legnagyobb gázszivárgásból származó metánkibocsátásáért – a helyi hatóságok ezt az állítást cáfolják.