Mindössze hét országban felelt meg tavaly a levegő minősége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) normáinak – derült ki a svájci IQAir levegőminőség-ellenőrző cég jelentéséből. A WHO ajánlása szerint a szálló por mennyisége átlagosan legfeljebb 5 mg lehetne köbméterenként, de ennek a normának tavaly a világ városainak csak a 17 százaléka felelt meg, az országok közül pedig csupán Ausztrália, Új-Zéland, a Bahama-szigetek, Barbados, Grenada, Észtország és Izland.

Az idei jelentéshez az IQAir levegőminőséget figyelő tudósai 138 ország, terület és régió 8954 helyszínén működő, több mint 40 ezer levegőminőség-figyelő állomásnak az adatait elemezték. Az IQAir adatai szerint 2024-ben

a legszennyezettebb országok listáját Csád, Banglades, Pakisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és India vezette.

Csádban a WHO által ajánlott értéket több mint 18-szorosan haladta meg a levegő szennyezettsége, a szálló por koncentrációja 91,8 mikrogramm volt köbméterenként, Bangladesben pedig az ajánlottnál több mint 15-szörös légszennyezettséget mértek.

A levegőszennyezettség tekintetében az országok között az ötödik helyen álló Indiában viszont 2024-ben az előző évhez képest hét százalékkal, 50,6 mg/köbméterre csökkent a szálló por mennyisége, viszont a világ húsz legszennyezettebb levegőjű városából 12 Indiában található. A legnagyobb szmogot az északkeleti Birnihatban mérték, ahol a szálló por átlagos szintje 128mg/köbméter volt.

Budapesten tavaly az éves átlagos szállópor-koncentráció 12 mg volt köbméterenként, ami kissé magasabb a megelőző év 11,7-es értékéhez képest, ugyanakkor az elmúlt öt évből 2019-ben volt a legmagasabb, 14 mg/köbméter ez az érték.

A világ legtisztább levegőjű régiója a jelentés alapján Óceánia, ahol a városok 57 százalékában felelt meg a levegő minősége a WHO ajánlásának. A svájci cég felmérése viszont nem ad pontos képet, mivel Ázsia és Afrika számos térségének adatai hiányosak voltak.

Az IQAir közlése szerint sok fejlődő ország levegőminőségéről az amerikai nagykövetségek és konzulátusok épületein elhelyezett műszerek adatai alapján értesültek, ám az amerikai külügyminisztérium a közelmúltban a költségvetési szigorítások miatt megszüntette ezt a lehetőséget, és a múlt héten több mint 17 évnyi adatot törölték az amerikai kormány hivatalos levegőminőség-ellenőrző oldaláról. Christi Chester-Schroeder, az IQAir levegőminőségi tudományos vezetője hangsúlyozta, hogy ez különösen az afrikai adatokra lesz hatással, ahol gyakran csupán ezekre a mérésekre tudtak hagyatkozni, miközben más térségek országaiból egyéb forrásokra is támaszkodhattak.

A jelentés ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az elmúlt 12 hónapban jelentős előrelépés történt a levegőminőség-megfigyelésben. Bár a világ számos részén még mindig jelentős hiányosságok tapasztalhatók a kormányzati szabályozási rendszerekben, a civil tudósok, kutatók, aktivisták és helyi szervezetek által használt kis költségű levegőminőség-megfigyelő eszközök segítettek az adatszolgáltatás hiányainak pótlásában.

(A nyitóképen: Magyarország levegőminősége az IQAir interaktív térképén 2025. március 12-én 15 órakor nézve.)