Infostart.hu
eur:
385.22
usd:
331.67
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Pixabay

Több mint egy egyszerű koplalás – lelki megújulás és takarékosság a böjti időszakban

A böjtölés szerves részévé vált a mai modern életformának, egyre többen szeretnének egészségtudatosan élni, amiben kulcsfontosságú tényező a mértékletesség – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzője. Németh Viktória arról is beszélt, hogy a visszafogottabb étkezés elősegíti a pénzügyi tudatosságot is, vagyis a tartalékok megőrzését és a megtakarítást.

A nyugati keresztény egyházakban idén a március 5. és április 19. közötti időszakra esik nagyböjt, de más vallások, felekezetek hívei is böjtölnek az év különböző időszakaiban. Az evéstől, ivástól való tartózkodásnak nem csak vallási és önfejlesztési célja van. Olyan modern, ma már rendkívül elterjedt fogalmak is köthetők a böjthöz, mint például az egészség-, a környezet vagy a pénzügyi tudatosság. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányában annak járt utána, milyen jótékony hatásai vannak a böjtnek a mindennapi életünkre.

A tanulmány szerzője, Németh Viktória az InfoRádióban elmondta: a böjt alapvetően egy tágabb körű megszorítást jelent a mértékletesség jegyében. Ilyenkor nemcsak az ételek, italok fogyasztását szokták mérsékelni – sokan teljesen elhagyják a húsevést vagy az alkoholt –, hanem bizonyos körökben különböző cselekvésbeli megkötések is párosulnak a böjthöz. Idehaza például ebben az időszakban nagyon sokáig nem tartottak zenés, táncos mulatságokat vagy lakodalmakat, kiszűrték a zajos eseményeket, inkább arra törekedtek az emberek, hogy rendezzék kapcsolataikat, illetve visszavonultan, csendben a befelé fordulás és ez által a lelki feltöltődés került a középpontba.

Tulajdonképpen az összes nagyobb egyház, vallás gyakorolja a böjtöt, az időpont és az időtartam azonban változó a különböző felekezeteknél. Böjtöt tartó vallások és filozófiák közé tartozik a többi között a buddhizmus, a kereszténység, az iszlám, a judaizmus, a taoizmus, a dzsainizmus és a hinduizmus is. Az étkezési megszorítások változatos formát öltenek, tarthat néhány óráig, de akár néhány héten keresztül is.

Az Egyesült Államokban végzett 2024-es felmérés szerint minden negyedik keresztény alkalmazza a szokást a húsvét előtti negyven napban. A katolikusok között ez az arány 40 százalékos. Az egyes vallások közül a legnagyobb arányban az iszlámok végeznek étkezési megszorítást, a hívők 80 százaléka tesz így. A ramadán idén február 28-án kezdődött és március 30-ig tart, vagyis jórészt átfedésben van a nyugati kereszténység nagyböjti időszakával.

Németh Viktória hozzátette: a böjtölés szerves részévé vált a mai modern életformának, egyre többen szeretnének egészségtudatosan élni, amiben kulcsfontosságú tényező a mértékletesség.

A visszafogottabb étkezés elősegíti a pénzügyi tudatosságot is, vagyis a tartalékok megőrzését és a megtakarítást.

Az elemző kiemelte, hogy ebben az időszakban előtérbe kerül a környezettudatosság is. Ennek az a legfőbb magyarázata, hogy az emberek a farsang idején sokat fogyasztanak, felhalmozzák készleteiket, és annak lecsengése után egy csendesebb, a takarékosságra és a mértékletességre jobban odafigyelő magatartás válik inkább általánossá.

A tanulmány szerint az időszakos étkezési megszorításoknak számos testi és lelki egészségre gyakorolt pozitív hatása van, például elősegítik a méregtelenítési folyamatokat. A koplalást jótékony fizikai hatásai miatt évezredekig használták gyógyításra is. A böjt egyebek mellett a pszichés és mentális folyamatokat is kedvezően befolyásolja, melyek révén segít olyan kihívásokat kezelni, amelyekkel a legtöbben szembesülünk munkahelyünkön, ilyen például a krónikus stressz.

A kihívás gyakorlati jelentősége, hogy elégedettséget és sikerélményt nyújt annak, aki véghez viszi. Ennek oka, hogy a böjt teljesítése az önuralomról és a megnövekedett akaraterőről szól. Az időszak alkalmat nyújt arra is, hogy egy, a hétköznapokban nem megszokott keretrendszert alkalmazzunk, ami tágítja az alkalmazkodó képességet. Ezzel javítja a váratlan, feszült és stresszes helyzetek kezelésének képességét is. További kedvező pszichés hatása, hogy az időszakra jellemző befelé fordulás a lelki megújulás és a kapcsolatok rendezésére is alkalmat ad.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Robert Fico úgy fogalmazott: Szlovákia egyedülálló helyzetbe kerülhetne, mivel a világ azon kevés országai közé tartozna, amelyeknek egyszerre van tapasztalata orosz és nyugati gyártmányú atomreaktorok üzemeltetésében.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump nem Putyinban látja az ukrajnai béke fő akadályát, ukrán alakulatok estek egymásnak – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Trump nem Putyinban látja az ukrajnai béke fő akadályát, ukrán alakulatok estek egymásnak – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a Reutersnek adott interjút, amelyben érdekes meglátásokat osztott meg az orosz-ukrán béketárgyalások jelenlegi helyzetéről. Súlyos ügyről számol be az Euromaidan Press nevű ukrán portál: egy rohamdandár katonái egyszerűen elrabolták egy területvédelmi alakulat tagjait és az orosz állások ellen küldték őket. A lap hangsúlyozza: az ügy világosan rámutat arra, hogy az ukrán haderőben egyre mélyebb krízis kezd kibontakozni a katonák hiánya miatt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×