Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Watching football at home on TV
Nyitókép: by sonmez/Getty Images

Európában egyre kevesebbet, idehaza még mindig nagyon sokat tévéznek az emberek

A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában és a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elemzéséből.

Nagy eltérést mutat a tévénézés átlagos napi időtartamában a 71 országra kiterjedő, 2022-es adatokon alapuló felmérés. Az elemzés szerint a tévé népszerűsége az ezredforduló óta világszerte folyamatosan csökken, manapság átlagosan naponta 2 óra 25 percet töltenek a képernyő előtt a felmérésben vizsgált országok lakosai. Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg

a magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülnek a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.

A felmérés alapján kijelenthető, hogy a magyarok még mindig sokat tévéznek, míg a világ más pontjain már korántsem ennyire népszerű ez a szórakozási forma. A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért négy és fél órás csúcs után meredek zuhanás következett be, és 2022-re már három óra alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma.

Dél-Amerikában ugyanakkor éppen ellenkező tendencia figyelhető meg: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.

A kontinensek sorrendjében Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta. Az elemzésből kiderült az is, hogy 2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel. Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban.

Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több mint fél órát néztek tévét.

A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg, de világviszonylatban is előkelő a magyarok helyezése (nyolcadik).

Az NMHH összegzése alapján Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.

A világ legtöbb országában a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok a legnépszerűbbek, míg Európában a szórakoztató reality műfajt szeretik leginkább. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában, Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok, egyéb reality formátumok. A hírműsorok elsősorban a német nyelvterületeken kerültek az élre, Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor hatvan százaléka tehetségkutató vagy valamilyen reality showműsor volt.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Ambiciózus menetrendet vázolt fel a fosszilis energiahordozókról való leválásra Németország: a legnagyobb európai gazdaság 2045-re teljes klímasemlegességet érne el. A terv egyszerre szolgál klímavédelmi és gazdaságstratégiai célokat, hiszen a megújuló energiaforrások, az elektromos közlekedés és a hőszivattyúk elterjedése az energiafüggetlenséget és a költségek mérséklését is segítheti. A megvalósítás azonban óriási feladat: több tízmillió lakás fűtési rendszerét kell átalakítani, az ipart és a közlekedést villamosítani, miközben az energiaellátás biztonságát is garantálni kell. Bár a német útiterv világos irányt jelöl ki, számos kulcskérdésre egyelőre nem ad megnyugtató választ – a kérdés így az, hogy a gazdaság műszaki és infrastrukturális felkészültsége, valamint az innováció képes lesz-e lépést tartani a politikai ambíciókkal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×