Január 23-án három zöld víziagáma bújt elő tojásából a Pálmaház kulisszái mögött, noha ez idáig csupán két nősténynek adtak otthont. Mivel a végül termékenynek bizonyult tojásokat lerakó egyed még fiatalon, ivarérettsége előtt került az állatkertbe 2019-ben, aligha lehetséges, hogy korábban hímmel párosodott volna; így feltehetően partenogenezisnek, vagyis szűznemzésnek köszönhető a meglepő szaporulat, bár a teljes bizonyossághoz az anya és a világra jött utódok genetikai vizsgálatára lesz szükség – olvasható a Debreceni Állatkert honlapján.

A főként gerinctelenekre jellemző, de a halak, kétéltűek, hüllők és madarak egy részénél is megfigyelt szűznemzéskor az utód egyedfejlődése hím segítsége nélkül, a megtermékenyítetlen petesejtből indul meg. A zöld víziagámák sikeres szűznemzésére korábban egyetlen dokumentált esetben volt példa, akkor a washingtoni állatkert nősténye adott életet egy életképes utódnak néhány évvel ezelőtt.

A Távol-Kelet vízparti erdőiben őshonos ázsiai vagy zöld víziagáma (Physignathus cocincinus) nappal aktív falakó faj, de kiválóan úszik, és akár 25 percig is képes a víz alatt maradni. Táplálékát főként rovarok, halak, kisebb emlősök és hüllők teszik ki, de növényi részeket is fogyaszt. Sok rokonához, például a többi agámaféléhez, illetve a leguánokhoz és varánuszokhoz hasonlóan ő is rendelkezik fejtetői szemmel, amely fényérzékelő képessége révén nagy segítséget jelent a megfelelő napozóhely megtalálásában. Impozáns megjelenése és viszonylag kezes habitusa miatt világszerte népszerű terráriumi faj, vadon élő állománya azonban az élőhelyvesztés és az illegális befogások miatt sebezhető besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.