Kedden volt 50 éve, hogy az Apolló–11 elindult a Hold felé, a természet pedig gondoskodott az eseményhez méltó megemlékezésről: részleges holdfogyatkozás volt megfigyelhető. Aki lemaradt róla élőben, most megtekintheti az erről készül felvételeket.
Salgótarján, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás Salgótarjánból nézve 2019. július 16-án. MTI/Komka PéterSalgótarján, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás Salgótarjánból nézve 2019. július 16-án. MTI/Komka PéterSalgótarján, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás látszik Somogyi József szobrászművész Felszabadulási emlékmű című alkotásának alakjai között Salgótarján főterén 2019. július 16-án. MTI/Komka Péter
Gáza, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás Gáza városa felett 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Mohamed SzaberSpeyer, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a németországi Speyerben a Brezel fesztivál idején 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Ronald WittekDrezda, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a drezdai Boldogasszony-templom felett 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Filip SingerDrezda, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a drezdai Boldogasszony-templom felett 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Filip SingerSpeyer, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a németországi Speyerben a Brezel fesztivál idején 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Ronald WittekMallorca, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a Spanyolországhoz tartozó földközi-tengeri Mallorca szigete felett 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Catli Cadera
Közben a Holda szállás 50. évfrodulója alkalmából a washingtoni űrmúzeumban leleplezték Neil Amstron néhai asztronauta restaurált űrruháját, amelyben 1969. július 20-án a Hold felszínére lépett. Az Apollo-program során 1972-ig összesen 12-en jártak a Holdon, és több mint 20-an annak térségében.
Mike Pence amerikai alelnök, Rick Armstrong, Neil Armstrong néhai asztronauta fia, Ellen Stofan, az amerikai Nemzeti Légi és Űrmúzeum igazgatója és Jim Bridenstine, a NASA munkatársa (b-j) leleplezi Armstrong restaurált űrruháját, amelyet 13 év után állítanak ki ismét a washingtoni űrmúzeumban 2019. július 16-án, a Holdra szállás 50. évfordulóján. MTI/AP/Andrew HarnikNeil Armstrong néhai amerikai asztronauta restaurált űrruhája, amelyet 13 év után állítanak ki ismét a washingtoni Nemzeti Légi és Űrmúzeumban 2019. július 16-án, a Holdra szállás 50. évfordulóján. MTI/AP/Andrew HarnikA sikeres műholdindítások után Amerika és a Szovjetunió is ugyanazt a célt tűzte ki maga elé, embert juttatni a Holdra. A kilövés napján, július 16-án több százezer ember követte élőben az eseményeket, több millióan pedig a tévék képernyőire meredve várták a kilövés pillanatát. A történelmi pillanatot közel 500 millióan követték nyomon az egész világon. MTI/AP/Andrew HarnikAz űrversenyben végül az első űrrepülést a szovjetek hajtották végre: 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarinnal 108 perc alatt kerülte meg a Földet. John F. Kennedy amerikai elnök egy hónappal később bejelentette az Apollo-programot, ezzel nyílt versenyre hívva a Szovjetuniót MTI/AP/Andrew Harnik
Az alkotmányozás idejére hivatalba lépő köztársasági elnök személyéről, a jelölt(ek)ről egyelőre semmi hír, egyelőre egy napirendi kiegészítési javaslat került fel a parlament honlapjára. A Tisza Párt közölte: a frakció kezdeményezte, hogy a jövő heti plenáris ülésen az Országgyűlés döntsön az új köztársasági elnök személyéről, és a napokban tárgyalnak a kérdésről. Magyar Péter kormányfő ma egyébként Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi, Fidesz által elmozdított elnökével találkozott.
Számos energiatakarékossági intézkedést vezetett be a Budapest Gyógyfürdő és Hévizei Zrt. a nagy hőség miatt – erről beszélt az InfoRádióban Szűts Ildikó, a vállalat vezérigazgatója.
Tegnap a hajnali órákban csak milliméterekre járt a vízszint Paksnál attól, hogy az utolsó még működő turbinát is le kelljen állítani, azonban napközben emelkedésnek indult a folyó vízszintje. Ma reggelre Pakson -134 centimétert mértek, tehát éppen a leállási küszöböt jelentő szinten mozog a vízállás. Magyar Péter mai Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy az utolsó még működő paksi turbina stabilan termel, azonban felhívta rá a figyelmet, hogy a hőhullám ma és holnap tetőzik majd. A HungaroMet előrejelzése szerint akár 42 Celsius-fokot is elérheti ma a hőmérséklet, így akár a 42,0 fokos abszolút melegrekord is megdőlhet. Pénteken hidegfront hoz majd enyhülést hazánkba, azonban a jövőhéten újabb melegedés kezdődik majd. Cikkünk folyamatosan frissül az energiakrízist érintő bejelentésekkel, időjárási és vízügyi információkkal.
A szakszervezet szerint a jelenlegi előírások nem nyújtanak megfelelő védelmet a nyári hőséggel szemben, ezért aláírásgyűjtést indítottak a dolgozók egészségének védelmében.
39 °C
