Kedden volt 50 éve, hogy az Apolló–11 elindult a Hold felé, a természet pedig gondoskodott az eseményhez méltó megemlékezésről: részleges holdfogyatkozás volt megfigyelhető. Aki lemaradt róla élőben, most megtekintheti az erről készül felvételeket.
Salgótarján, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás Salgótarjánból nézve 2019. július 16-án. MTI/Komka PéterSalgótarján, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás Salgótarjánból nézve 2019. július 16-án. MTI/Komka PéterSalgótarján, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás látszik Somogyi József szobrászművész Felszabadulási emlékmű című alkotásának alakjai között Salgótarján főterén 2019. július 16-án. MTI/Komka Péter
Gáza, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás Gáza városa felett 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Mohamed SzaberSpeyer, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a németországi Speyerben a Brezel fesztivál idején 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Ronald WittekDrezda, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a drezdai Boldogasszony-templom felett 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Filip SingerDrezda, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a drezdai Boldogasszony-templom felett 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Filip SingerSpeyer, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a németországi Speyerben a Brezel fesztivál idején 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Ronald WittekMallorca, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a Spanyolországhoz tartozó földközi-tengeri Mallorca szigete felett 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Catli Cadera
Közben a Holda szállás 50. évfrodulója alkalmából a washingtoni űrmúzeumban leleplezték Neil Amstron néhai asztronauta restaurált űrruháját, amelyben 1969. július 20-án a Hold felszínére lépett. Az Apollo-program során 1972-ig összesen 12-en jártak a Holdon, és több mint 20-an annak térségében.
Mike Pence amerikai alelnök, Rick Armstrong, Neil Armstrong néhai asztronauta fia, Ellen Stofan, az amerikai Nemzeti Légi és Űrmúzeum igazgatója és Jim Bridenstine, a NASA munkatársa (b-j) leleplezi Armstrong restaurált űrruháját, amelyet 13 év után állítanak ki ismét a washingtoni űrmúzeumban 2019. július 16-án, a Holdra szállás 50. évfordulóján. MTI/AP/Andrew HarnikNeil Armstrong néhai amerikai asztronauta restaurált űrruhája, amelyet 13 év után állítanak ki ismét a washingtoni Nemzeti Légi és Űrmúzeumban 2019. július 16-án, a Holdra szállás 50. évfordulóján. MTI/AP/Andrew HarnikA sikeres műholdindítások után Amerika és a Szovjetunió is ugyanazt a célt tűzte ki maga elé, embert juttatni a Holdra. A kilövés napján, július 16-án több százezer ember követte élőben az eseményeket, több millióan pedig a tévék képernyőire meredve várták a kilövés pillanatát. A történelmi pillanatot közel 500 millióan követték nyomon az egész világon. MTI/AP/Andrew HarnikAz űrversenyben végül az első űrrepülést a szovjetek hajtották végre: 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarinnal 108 perc alatt kerülte meg a Földet. John F. Kennedy amerikai elnök egy hónappal később bejelentette az Apollo-programot, ezzel nyílt versenyre hívva a Szovjetuniót MTI/AP/Andrew Harnik
KezdőlapÉletmódHa lemaradt a holdfogyatkozásról, ne búsuljon, mutatjuk – képek, videó
A mesterséges intelligencia immár az amerikai politika hagyományos rendszerét is felforgathatja. Egy washingtoni központú nonprofit szervezet szerint az AI lehet a kulcs ahhoz, hogy – több évtized után – független jelöltek újra bejussanak az Egyesült Államok Képviselőházába,és ezzel alapjaiban változtassák meg a törvényhozás erőviszonyait.
Az ex-kommunista, egykori „kivándorló állam”, Lengyelország életszínvonala kezdi megelőzni Nagy-Britanniáért. A brit sajtó az elmúlt hónapokban már jó pár cikket írt a témában. Egy újabb írás szerint sok brit szívesen költözne át és vállalna munkát az országban.
Donald Trump vasárnap közölte, hogy ezentúl semmilyen venezuelai olaj vagy pénz nem juthat el Kubába, és felszólította a kommunista vezetésű szigetországot, hogy kössön megállapodást Washingtonnal. A lépés tovább növeli a nyomást az Egyesült Államok régi ellenfelén, miközben a kubai vezetés nyíltan dacol a Fehér Házzal.