Kedden volt 50 éve, hogy az Apolló–11 elindult a Hold felé, a természet pedig gondoskodott az eseményhez méltó megemlékezésről: részleges holdfogyatkozás volt megfigyelhető. Aki lemaradt róla élőben, most megtekintheti az erről készül felvételeket.
Salgótarján, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás Salgótarjánból nézve 2019. július 16-án. MTI/Komka PéterSalgótarján, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás Salgótarjánból nézve 2019. július 16-án. MTI/Komka PéterSalgótarján, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás látszik Somogyi József szobrászművész Felszabadulási emlékmű című alkotásának alakjai között Salgótarján főterén 2019. július 16-án. MTI/Komka Péter
Gáza, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás Gáza városa felett 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Mohamed SzaberSpeyer, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a németországi Speyerben a Brezel fesztivál idején 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Ronald WittekDrezda, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a drezdai Boldogasszony-templom felett 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Filip SingerDrezda, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a drezdai Boldogasszony-templom felett 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Filip SingerSpeyer, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a németországi Speyerben a Brezel fesztivál idején 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Ronald WittekMallorca, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a Spanyolországhoz tartozó földközi-tengeri Mallorca szigete felett 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Catli Cadera
Közben a Holda szállás 50. évfrodulója alkalmából a washingtoni űrmúzeumban leleplezték Neil Amstron néhai asztronauta restaurált űrruháját, amelyben 1969. július 20-án a Hold felszínére lépett. Az Apollo-program során 1972-ig összesen 12-en jártak a Holdon, és több mint 20-an annak térségében.
Mike Pence amerikai alelnök, Rick Armstrong, Neil Armstrong néhai asztronauta fia, Ellen Stofan, az amerikai Nemzeti Légi és Űrmúzeum igazgatója és Jim Bridenstine, a NASA munkatársa (b-j) leleplezi Armstrong restaurált űrruháját, amelyet 13 év után állítanak ki ismét a washingtoni űrmúzeumban 2019. július 16-án, a Holdra szállás 50. évfordulóján. MTI/AP/Andrew HarnikNeil Armstrong néhai amerikai asztronauta restaurált űrruhája, amelyet 13 év után állítanak ki ismét a washingtoni Nemzeti Légi és Űrmúzeumban 2019. július 16-án, a Holdra szállás 50. évfordulóján. MTI/AP/Andrew HarnikA sikeres műholdindítások után Amerika és a Szovjetunió is ugyanazt a célt tűzte ki maga elé, embert juttatni a Holdra. A kilövés napján, július 16-án több százezer ember követte élőben az eseményeket, több millióan pedig a tévék képernyőire meredve várták a kilövés pillanatát. A történelmi pillanatot közel 500 millióan követték nyomon az egész világon. MTI/AP/Andrew HarnikAz űrversenyben végül az első űrrepülést a szovjetek hajtották végre: 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarinnal 108 perc alatt kerülte meg a Földet. John F. Kennedy amerikai elnök egy hónappal később bejelentette az Apollo-programot, ezzel nyílt versenyre hívva a Szovjetuniót MTI/AP/Andrew Harnik
KezdőlapÉletmódHa lemaradt a holdfogyatkozásról, ne búsuljon, mutatjuk – képek, videó
A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.
Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.
0 °C
