Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Így tarthatja frissen az agyát

Napi egy adag zöld saláta a kor előrehaladtával segíthet megőrizni a memóriát és frissen tartani az agyat - állítják egy amerikai tanulmány szerzői.

A chicagói Rush Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói a Neurology folyóirat legfrissebb számában publikálták tanulmányukat, amelyben arra a megállapításra jutottak, hogy a zöld leveles zöldségekből készült saláta napi fogyasztása sokat segíthet az agy frissességének megőrzésében - ismertette a cikket a medicalexpress.com.

Martha Clare Morris, a Rush kutatója rámutatott: mivel egyre nő a demenciával küzdő idősek száma, rendkívül fontos a hatékony stratégiák kidolgozása az időskori elbutulás megelőzésére.

A tanulmányban szereplő eredmények arra utalnak, hogy a naponta zöld leveles salátát is fogyasztó idősek agyműködése lassabban hanyatlik, mint azoké, akik ritkán vagy soha nem esznek ilyesmit.

A Chicago környékén élő nyugdíjas közösségekből önkéntesen jelentkezők résztvevők állapotát 1997 óta kísérték figyelemmel a Rush emlékezetet és öregedést vizsgáló projektjében.

A táplálkozással kapcsolatos kérdőívet 2004 és 2013 között töltették ki 1068 jelentkezővel. Közülük legalább 960 főnél végeztek legalább két kognitív tesztet gondolkodási képességeik változásának elemzéséhez.

A tanulmányhoz a 960 résztvevő adatait elemezték, akik a kutatás kezdetekor átlagosan 81 évesek voltak és nem szenvedtek demenciában.

Évente vizsgálták emlékezőtehetségüket és gondolkodásukat, átlagosan 4,7 évig kísérték figyelemmel őket. Közben a táplálkozásukkal kapcsolatos kérdőívet is rendszeresen kitöltették velük. Ezen belül rákérdeztek, hogy milyen gyakran és mennyi spenótot, káposztafélét, salátát fogyasztanak.

A kutatás alatt öt csoportra bontották a résztvevőket aszerint, hogy milyen gyakran ettek zöld leveles salátát. A kognitív teszten elért eredményeiket összehasonlították azokéval, akik a legtöbb salátát (napi átlag 1,3 adagot) ettek, valamint azokéval, akik a legkevesebbet, átlag napi 0,1 adagot.

A napi legalább egy adag salátát fogyasztók a szellemi teljesítményüket tekintve a kutatás végére 11 évvel fiatalabb képet mutattak, mint a nem salátázók.

"A tanulmány nem bizonyítja, hogy a zöld leveles salátát fogyasztók agya lassabban öregszik, ugyanakkor erre a kapcsolatra utal. A tanulmány nem zárhatja ki a kapcsolat egyéb lehetséges okait" - hangsúlyozták a szerzők.

Címlapról ajánljuk
Menekülő tömeg, sikolyok és lövések – így élte át Krakkó a szombati borzalmat – újabb részletek

Menekülő tömeg, sikolyok és lövések – így élte át Krakkó a szombati borzalmat – újabb részletek

Lengyel állampolgár lövöldözött a krakkói főtéren, aki egyedül cselekedett, társai nem voltak – értesült az Onet lengyel hírportál szombat késő délután. A férfinél nem voltak személyi okmányok, személyazonosságát operatív munkával derítették ki - idézte a lap a rendőrséget.

Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Részletesen beszélt az egykori műrepülő-szupersztár arról, mit csinált állambiztonsági kérésre a nyolcvanas évek derekától, a vele interjút készítő szakíró pedig az InfoRádióban arról számolt be, kerülnek még elő nagy nevek az autó-motorsport világából, de méltósággal kell kezelni az információkat.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes csapdában ragadhat a gazdaság, hiába áramlik a külföldi tőke az országba

Veszélyes csapdában ragadhat a gazdaság, hiába áramlik a külföldi tőke az országba

A külföldi közvetlentőke-befektetésekre (FDI) épülő, exportvezérelt növekedési modell hosszú idő óta meghatározza Magyarország és a többi visegrádi ország gazdasági fejlődési pályáját és felzárkózási lehetőségeit. A külföldi beruházások új termelési kapacitásokat, exportlehetőségeket és technológiát hoztak, továbbá a multinacionális vállalatok révén a térség szorosan bekapcsolódott az európai termelési hálózatokba. Magyarország EU-átlaghoz való konvergenciája 2018-ig erőteljes volt, azóta azonban lassult. A lassulásnak számos magyarázata lehet a humán tőke és az innováció korlátaitól a demográfiai és intézményi tényezőkön át a világgazdasági környezet változásáig, valamint magának a növekedési modellnek is vannak korlátai. Ezért érdemes az FDI és a növekedés közötti kapcsolatot vizsgálni. Mivel a külföldi közvetlentőke-befektetések jelentős része a globális értékláncokhoz kapcsolódva érkezett Magyarországra és a visegrádi országokba, ezért érdekes lehet ezeket is beemelni az elemzésbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×