A kutatók arra keresték a választ két hasonló, mezőgazdaságból élő vallási közösség, az amisok és a hutteriták között, hogy az amis gyerekeknél miért nagyon ritka, a hutterita gyereknél viszont az átlagosnál miért gyakoribb a légzési nehézségekkel, köhögéssel járó tüdőbetegség, az asztma.

Vérmintákkal, házi porral és egerekkel végzett vizsgálatok során a szakértők arra jutottak, hogy a házi por fontos szerepet játszik az amis gyerekek védelmében.

A New England Journal of Medicine című szaklapban bemutatott kutatásba hatvan iskoláskorú gyermeket vontak be: harmincan az indianai Middlebury amis közösségben, harmincan a dél-dakotai Mitchell közelében található hutterita kolóniában élnek.

Mindkét vallási közösség európai eredetű, protestáns hitű, tagjai hasonló genetikai ősökkel rendelkeznek. Ám míg az amisok még ma is a 19. századi vidéki életmódot folytatják és nem élnek a modern kor vívmányaival - nem használnak gépkocsit és korszerű munkaeszközöket, kétkezi munkával teremtik elő a megélhetésük alapjait -, addig a hutteriták iparosított farmokat vezetnek, modern mezőgazdasági gépeket használnak. A gyerekek így távolabb élnek a háziállatoktól, mint amis kortársaik.

A résztvevők közül egy amis gyereknek sem volt asztmája, míg a hutteriták közül hatnak. Korábbi tanulmányok szerint az iskolás korú amisok öt százaléka asztmás, szemben a hutteriták húsz százalékával és a tíz százalékos amerikai átlaggal - fejtette ki Carole Ober, a Chicagói Egyetem genetikusa.

A vértesztek szerint a két gyerekcsoport genetikai profilja hasonló, de az amisoknak sokkal több neutrofil típusú fehérvérsejtje van, amely a fertőzések legyőzésében játszik fontos szerepet. Ezek a sejtek emellett fiatalabbnak tűntek az amisok vérében, amiből arra következtetnek a szakértők, hogy immunrendszerüket a baktériumok folyamatosan arra serkentik, hogy új sejteket termeljenek.

Megvizsgálták a két közösség házi porát is, majd különleges, az asztmára fogékonnyá tett egereken tesztelték: a hutteriták pora gyulladást okozott a rágcsálók légútjaiban és légzési nehézségeket idézett elő. Az amis por nem váltott ki reakciót.

Egyelőre nem ismert, az amis porban pontosan mi védi meg a gyerekeket az asztmától, de a szakértők úgy vélik, a tejet adó tehenektől származó mikrobák és baktériumok is szerepet játszanak a jelenségben. Ha sikerül azonosítani a védelmet adó baktériumot, segítségével egy napon talán asztmagyógyszert lehet kifejleszteni gyermekek számára - mondta Ober.

A kutatás eredménye alátámasztja az úgynevezett higiéniai hipotézist, amely szerint a modern társadalom viszonylag baktériummentes otthonaiban a csecsemők sokkal nagyobb eséllyel lesznek asztmásak és allergiásak.

A hutteriták vagy hutteri testvérek, régi magyar nevükön habánok a protestantizmus egyik ágából, az anabaptizmusból létrejött keresztény vallási csoport. 1874-ben érkeztek az Egyesült Államokba és kis mezőgazdasági közösségekben telepedtek le a mai Dél-Dakota területén.

Az amis közösség a 17. században Európában szerveződött meg, majd a század végén az éhínség és az üldöztetés elől az Újvilágba menekült és mára az Egyesült Államok 22 államában hozott létre közösségeket.