A Mavir évek óta méri és elemzi az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy az átállítással évi mintegy 120 ezer megawattóra villamos energiát takarít meg az ország, ez 30-40 ezer háztartás éves energiaszükséglete, vagyis megfelel egy közepes méretű magyar város teljes éves fogyasztásának.

Az egész Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy március 20. és szeptember 22. - azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség - között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak - a természetes nappali világosság idejével, nyáron annál kevesebb világítást kell használni - olvasható a Mavir közleményében.

Becsléseik szerint az óraátállítással a magyar fogyasztók évente a nyári időszámítás alatt mintegy 4-5 milliárd forintot takaríthatnak meg villamosenergia-költségeikből.

A Máv-Start közölte, hogy Magyarország területén két nemzetközi vonatot érint az óraátállítás: a Bécs-Budapest-Bukarest vonalon közlekedő Dacia nemzetközi vonat mindkét járata a békéscsabai állomáson várakozik a téli időszámítás szerinti indulási idejére.

A budapesti Nyugati pályaudvarról 0 óra 48 perckor induló szobi személyvonat a teljes útvonalon a nyári időszámítás szerint közlekedik. A 2510-es számú, szintén a Nyugatiból 0 óra 43 perckor induló szolnoki személyvonat ugyancsak a teljes útvonalon a nyári időszámítás szerint halad.

A Debrecenből 2 óra 36 perckor induló budapesti sebesvonat viszont a teljes útvonalon már a téli időszámítás szerint jár, Debrecenben megvárja a téli időszámítás szerinti indulási idejét.