A világ élelmiszertermelésének harminc százalékát nem fogyasztják el. Európai uniós szinten évente 89 millió tonna élelmiszer kerül a kukába. Ausztriában 300 ezer tonna élelmiszert a háztartások, 250 ezer tonnát a vendéglátás, 100 ezer tonnát az élelmiszerkereskedelem dob ki, a többi az előállítás és feldolgozás során végzi a szemetesben.

Bécsben a szociális boltok 102 leadóhelyén és egyéb karitatív szervezeteknél mintegy 11 ezer tonna élelmiszert vettek át legutóbb országszerte, ebből tízezer tonna a fogyasztókhoz került. Több mint a fele az élelmiszeradományoknak a kereskedelemből származik, a maradék a sütödékből, nagykereskedőktől, előállítóktól vagy a piacokról, esetleg magánháztartásokból.

A rendszer alapvetően működik, a 96 százalékos felhasználási arány nagyszerű - mondta az alsó-ausztriai környezetvédelmi tanácsos, Rudi Anschober, aki a tanulmány eredményeit a jövő héten mutatja be részletesen a tartományi környezetvédelmi konferencián.

A felmérés rámutat: az élelmiszert gyorsabban kellene továbbadni, a terméket pedig rögtön a tömegétkeztetésbe kellene juttatni. Fontos szempont még a hűtés is, ahol ugyanis gyümölcsöt és zöldséget nagy mennyiségben használnak, ott gondoskodni kell arról is, hogy sokáig eltartható legyen az áru.

A szakértők szorgalmazzák továbbá a jobb szállítást és elosztást. A SOMA szociális bolt vezetője azt javasolta, hogy inkább egy nagyobb bolt működjön elosztóközpontként. A mozgó leadóközpontok ugyanis hetente csak egyszer nyitnak ki, a nagyobb boltok pedig a tárolásról is jobban tudnak gondoskodni.

Ausztriában a nagy üzletláncok is részt vesznek az élelmiszerek leadásában. A Spar áruházlánc fenntarthatósági vezetője, Franz Hölzl szerint a munkatársak erkölcsileg sem értenek azzal egyet, hogy a szemétbe dobjanak élelmiszert.

Az élelmiszerek ésszerűbb és hatékonyabb felhasználásért küzdő United Against Waste Egyesület készített korábban tanulmányt a témában, amelyből többek között az is kiderült, hogy odafigyeléssel 2020-ig megfelezhető az élelmiszerhulladék mennyisége.