A hagyományos kezelések az akut limfoblasztos leukémiában (ALL) szenvedő gyerekek 80-85 százalékán segítenek. "Ezeknek a gyerekeknek nincs szüksége az új terápiára, csak a maradék 15 százalékuknak" - mondta Stephan Grupp, a philadelphiai Gyermekkórház orvosa, a New England Journal of Medicine című orvosi szaklap friss számában megjelent tanulmány vezető szerzője.

A kutatásban résztvevő 25 gyereknél és öt felnőttnél az addigi kezelések hatástalanok voltak. Közülük 27-en reagáltak az új kezelésre. Tizenkilencnek maradt rákmentes a szervezete, közülük egy kilencéves fiúnak már két és fél éve. A 19-ből 15-en nem kaptak azóta más kezelést.

"Döbbenetesen jók az eredmények, a legvadabb álmainkban sem reménykedtünk abban, hogy a nálunk eddig kezelt betegekre ennyire jól fog hatni a terápia. Az orvosok gyakran annak örülnek, ha egy új gyógymód 3-5 százalékkal javít a gyógyultak arányán" - értékelte a kutatást Grupp.

A tanulmány egy szélesebb körű kutatás része, amely rákos betegek sejtjeit igyekszik gyorsabb szaporodásra átprogramozni, hogy a daganatos sejteket elpusztítsák. A felnőtt ALL-betegek kezelése nehezebb, a páciensek fele vagy annál is több szorul új terápiára - mondta Grupp.

Az új terápia része, hogy a betegek kórokozók ellen harcoló T-limfocita immunsejtjeit eltávolítják a szervezetükből, és arra programozzák, hogy a rákos sejteket elpusztítsák. Ezután az átprogramozott immunsejteket visszaültetik a beteg szervezetébe.

A 30 betegből 27-en egy hónap után rákmentesek voltak, heten ezután visszaestek legkésőbb 8,5 hónapon belül. Hat hónappal később 23 páciens volt életben. Közülük öten távoztak a kutatásból, hogy más kezelést - többek közt őssejtbeültetést - kapjanak.

A kezelés komoly kockázattal is járhat: a betegek fáradtak lesznek, fájdalommal és hányingerrel küzdenek, leesik a vérnyomásuk és nehézlégzés is felléphet. "Szerencsére sikerrel kezeltük a mellékhatásokat" - mondta Grupp.