A kutatási eredményeket az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a Procedeeings of the National Academy of Sciences (PNAS) online kiadása ismertette.

A Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézménye (UCLA) és a Drezdai Egyetem kutatói egy új biológiai markert (mutatót), az úgynevezett epigenetikus órát alkalmazták. Ezzel megállapítható a szövetek biológiai kora, amely nem mindig esik egybe a naptári korral.

Az epigenetika az örökítő anyag működésére ható környezeti tényezőket vizsgálja, olyanokét, amelyek ugyan nem befolyásolják a DNS-nukleotidok sorrendjét, viszont hatással vannak a génkifejeződésre. Az epigenetikai mechanizmusok sorába tartozik a DNS-metiláció, ugyanis a DNS-molekula bizonyos pontjaihoz kapcsolódó metilcsoportok megléte vagy hiánya egyebek között befolyásolhatja a génkifejeződést. Így a metilcsoportok elhelyezkedése alapvető információt szolgáltat arról, hogy mely gének vannak aktiválva vagy kikapcsolva, más a metilációs mintázata az egészséges sejteknek, és más alakzatot öltenek a metilcsoportok különböző környezeti tényezők vagy az öregedés hatására.

A kutatócsoport 1200 humán szövetminta biológiai korát vizsgálta. Míg a sovány egyéneknél minden szövet biológiai kora egybeesett a naptárival, az elhízottaknál már egészen más eredményeket kaptak. A túlsúlyos résztvevőknél sem volt ugyan eltérés a biológiai és a kronológiai kor között a zsírszövet, az izom vagy a vér alkotóelemeinek esetében. A májszövet viszont a naptárinál idősebbnek mutatkozott, és minél nagyobb volt a túlsúly, annál öregebbek voltak a sejtek. Ez megmagyarázhatja az olyan, életkorral összefüggő megbetegedés idő előtti kialakulását, mint a májrák.

"Ez az első tanulmány, amely a testsúlynak a szövetek biológiai korára gyakorolt hatását vizsgálta" - hangsúlyozta Steve Horvath, a UCLA professzora, hozzátéve: a nyugati világban járványszerű elhízásról lehet beszélni, így a vizsgálatoknak a közegészségügy számára megszívlelendő tanulságai vannak.

A kutató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a testsúlycsökkentő (bariatrikus) műtétek, legalábbis rövid távon, nem fordítják vissza a gyorsított ütemű szövetöregedést.

A további terveket ismertetve Steve Horvath elmondta, hogy szeretnék pontosan feltérképezni az öregedés folyamatát meghatározó molekuláris mechanizmusokat, ez elősegítené a hatékonyabb megelőzés és terápia kidolgozását.