Az elnök elismerte, hogy a kannabisz szívása "rossz szokás", de rámutatott, hogy az emiatt kiszabott büntetések aránytalanul nagy mértékben sújtják a szegény afroamerikai és spanyolajkú fiatalokat, és úgy vélekedett, hogy Colorado és Washington államban folytatni kellene a marihuána legalizálását.

Az Egyesült Államokban a szövetségi törvények tiltják ugyan a marihuána használatát, ám 21 államban engedélyezték a kannabisz gyógyászati célokra történő alkalmazását, Coloradóban és az északnyugati Washington államban pedig teljes mértékben felszabadították használatát. Hasonló liberalizálást vettek fontolóra Alaszkában és az amerikai fővárosban is.

Az Obama-kormány tavaly közölte, hogy a szövetségi hatóságok nem üldözik majd a coloradói és a Washington állambeli marihuánafogyasztókat, ha azok betartják az adott államok törvényeit.

"Mint ahogy azt alaposan feltárták, gyerekként én is szívtam füvet. Szerintem ez egy olyan rossz szokás és bűn is egyben, amely nem különbözik nagyban a cigarettától, amelyet ifjúkoromtól felnőtt életem nagy részén át szívtam" - nyilatkozott Obama.

"Nem hiszem, hogy (a marihuána) veszélyesebb lenne mint az alkohol" - tette hozzá. Elmondása szerint a saját lányait arra figyelmeztette, hogy a marihuána élvezete "rossz ötlet, időpocsékolás és nem túlságosan egészséges".

Álláspontja szerint ugyanakkor "feltehetően túloznak" azok, akik azt állítják, hogy a marihuána legalizálása egy sor társadalmi problémát is megoldana, és úgy vélekedett, hogy ez Coloradóban is Washingtonban is kihívás lesz.

A faji kérdésről szólva kijelentette, hogy sokan szerinte sohasem fogadják azt el, hogy az országnak fekete elnöke legyen. Mint mondta, Abraham Lincolnt tartja az Egyesült Államok legnagyobb elnökének, ám egyúttal - elődjének érdemeit nem kicsinyítve - rámutatott, hogy az afroamerikaiaknak az általa bevezetett törvény előtti egyenlőségétől egy 150 éves folyamat vezetett el a valódi egyenlőségükig.

Az iráni nukleáris programról, az izraeli-palesztin békekötésről és a szíriai rendezésről folytatott tárgyalásokról egyaránt úgy vélekedett, hogy azoknak 50 százaléknál kevesebb esélyük van a sikerre, de fontos lépéseknek nevezte azokat annak érdekében, hogy stabilitást teremtsenek az ingatag térségben.

"Ha képesek lennénk rávenni Iránt arra, hogy felelősségteljesen viselkedjen, akkor egy egyensúly kialakulását láthatnánk a szunnita vagy túlnyomórészt szunnita (Perzsa-)öböl menti államok között, amelyben jelen lenne ugyan a versengés, talán a bizalmatlanság is, de nem lenne benne aktív, vagy csatlósok által vívott háború" - mondta.

A terroristákkal kapcsolatban kifejtette, hogy ő mindig az elfogásukat és a felelősségre vonásukat részesíti előnyben, de ha ez lehetetlen "nem állhatok tétlenül... Ahol lehetséges, célzott csapásokat mérhetünk rájuk annak tudatában, hogy minden katonai csapás kockázatokat hordoz magában" - fogalmazott az elnök.

Barack Obama arról is beszélt, hogy a szegények és a gazdagok közötti különbségek csökkentése örökségének egyik kulcseleme lesz.

"Nagyrészt abból a szempontból fogom értékelni magam az elnökségem végén, hogy elkezdtem-e a középosztály és a középosztály felé vezető lajtorják újjáépítésének folyamatát és megfordítottam-e a társadalom kettéválásának trendjét" - mondta Obama.

"Nem akarom, hogy azon elnökök egyike legyek, akik csak úgy rajta vannak a listán, akiknek a portréja ott sorakozik a falon. Tényleg olyan elnök akarok lenni, aki számít" - vallotta be.

Rámutatott, hogy noha az elnökök a második ciklusuk idején alapvetően a károk minimalizálására és támadás helyett védekező játékstílusra rendezkednek be, ő és csapata a világ legnagyobb "szervezetének" élén még mindig felülmúlhatatlanul képes valami jót tenni mind a bel-, mind a külpolitikában, "még akkor is, ha erre senki sem figyel oda".

"Azon dolgok egyike, amelyben elnökként megtanultam tisztábban látni az az, hogy az ember lényegében egy váltóúszó egy áramlatokkal teli folyóban, és ez a folyó a történelem. Az ember nem indul tiszta lappal és azok a dolgok, amelyekbe belekezd, talán el sem jutnak el a végkifejletükig a keretidő alatt. De az ember előrébb mozdíthatja a dolgokat. És néha az aprókként kezdődő ügyek jelentőssé fejlődhetnek" - fogalmazott az elnök.

David Axelrod, az elnök volt tanácsadója biztosra veszi, hogy Obama memoárírásra adja majd a fejét. Egy ügynök becslése szerint a kiadók 17-20 millió dollárt fizetnének a kéziratáért.