Infostart.hu
eur:
364.51
usd:
320.47
bux:
144176.03
2026. július 23. csütörtök Lenke

Mégsem víztakarékos a zuhanyozás?

Bár általánosan elfogadott gondolat, hogy a zuhanyozás víztakarékosabb, így kevésbé környezetterhelő tevékenység, mint a fürdés, egy innovatív brit felmérés szerint a helyi tisztálkodási szokások fényében ez nem biztos, hogy így van.

A kozmetikai termékeket is gyártó Unilever készítette el a vonatkozó felmérést azzal az indokkal, hogy megtudják, a fogyasztóik termékhasználat közben mennyire terhelik a környezetüket. Az üvegházhatású gázok kibocsátásért jelentős részben felelősek ugyanis az olyan hétköznapi tevékenységek, mint a tisztálkodás, hiszen a melegvíz előállítása jelentős energiát igényel.

A zuhany alatt töltött idő és így az elhasznált melegvíz megbecslése azonban nem egyszerű feladat. A fogyasztók önbevallása nem megbízható. Ezenfelül bizonyára senki sem szeretné, ha zuhanyzás közben stopperrel a kezében állna mellette a kérdezőbiztos.

Az Unilever kutatói ezért egy innovatív megoldással álltak elő. A kutatásban résztvevő száz család zuhanyrózsájára egy speciális szenzort szereltek fel, amely érzékelte, ha a résztvevők megnyitották a csapot, továbbá azt is, milyen hőmérsékletű vizet engedtek meg - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

A vizsgálat során a családoknál tíz napon keresztül összesen 2600 zuhanyzás adatait rögzítették. Az adatok elemzése során pedig megállapították, a résztvevők a korábbi felméréseknél becsült öt percnél jóval több időt, átlagosan nyolc percet töltöttek a zuhany alatt. Ez az jelenti, hogy egy-egy tusolással nagyságrendileg hasonló mennyiségű melegvizet és energiát használtak fel, mintha fürödtek volna.

Az eredmények szerint az átlag nyolc perces zuhany 62 liternyi melegvíz felhasználásával egyenértékű, míg a fürdéshez 80 liter vizet fogyasztanak. A kutatás arra is rámutatott, hogy ha a zuhanyrózsa nagy nyomásra van állítva, akkor az átlagos nyolc perc alatt kétszer annyi energia és melegvíz fogy, mint ha teleengednék a kádat.

A fogyasztói szokások tekintetében is mutat néhány érdekességet a kutatás. E szerint ugyanis a 12 év körüli fiúk töltik a legtöbb időt a zuhany alatt, átlagosan 9 percet és 41 másodpercet. Az azonos korú lányok ezzel szemben csak átlagosan 6 perc 34 másodpercig tisztálkodnak. Az életkor előrehaladtával ez megváltozik, tinédzser éveikben a lányok már 9 perc fölé emelik a tusolással töltött időt.

Az adatok szerint a felnőtt nők 7 perc 39 percig zuhanyoznak, kivéve szombatonként, amikor is 8 perc 55 másodpercet töltenek ezzel az elfoglaltsággal. A férfiak átlagideje 8 perc 5 másodperc egy hétre nézve.

Címlapról ajánljuk
Íme, a legmagasabb ponthatárok, a legnépszerűbb intézmények és más fontos adatok

Íme, a legmagasabb ponthatárok, a legnépszerűbb intézmények és más fontos adatok

Csütörtök este kihirdették a 2026. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait. Az idei felvételi eredmények alapján 2026 szeptemberében 101 572 hallgató kezdheti meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban. Az idei bejutási arány 72 százalékos, vagyis a jelentkezők közel háromnegyede felvételt nyert.

Ezermilliárd forintnyi ügyben tett feljelentést a kormány

Négy, az Eximbankhoz kötődő ügyben, összesen 1000 milliárd forintos értékű ügyekben tett feljelentést a kormány, köztük a volt Sofitel-szálló, a Duna Aszfalt és a dunakeszi járműjavító ügyében – mondta a kormányzati tájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.07.24. péntek, 18:00
Szongoth Domán válogatott jégkorongozó
Kovács Attila a Magyar Jégkorong Szövetség sportigazgatója
Minden jel a drágább üzemanyag felé mutat: mi jöhet most?

Minden jel a drágább üzemanyag felé mutat: mi jöhet most?

Már hallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első felében arról beszélgetünk, hogy ismét elindult felfelé a benzin és a dízel ára, miközben több kedvezőtlen piaci folyamat is egyszerre erősíti egymást. Három irányból kerültek nyomás alá az üzemanyagárak. De vajon melyik tényező hat ezek közül a legerősebben, és tartóssá válhat-e a mostani áremelkedés? A témáról a Portfolio energetikai elemzőjét, Mohos Kristófot kérdezzük. Évről évre kiemelt figyelmet kap, hogy hány új lakás épül Magyarországon, miközben a legtöbb ember már régen felépült otthonokban él. Ezeknek az épületeknek az állapota, fenntartása és korszerűsítése sokkal több család életét befolyásolja, mint az új beruházások, erről beszélgetünk a műsor második felében Varga Zoltán közgazdász-urbanistával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×