Az eredményeket a Lancet című orvosi hetilap online kiadásában is közzétették.

Az Alzheimer-kór a gondolkodás és a megismerési funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, majd gyors leépüléssel jár. Kórélettanilag az agy körülírt részeiben, a halánték- és a homloklebenyben, valamint a hippokampuszban sorvadást, idegsejt-degenerációt és egy kóros fehérje, amyloid felszaporodását igazolták. Az előrejelzések szerint 2050-re megháromszorozódik az Alzheimer-kórban szenvedők száma, elérve a 106 milliót.

A Deborah Barnes pszichiáterrel, a Kaliforniai Egyetem docensének vezetésével végzett vizsgálatok során matematikai modell segítségével igyekeztek felbecsülni a betegség hét legfőbb rizikótényezőjének (dohányzás. depresszió, alacsony iskolázottság, diabétesz, mozgásszegény életmód, elhízás és magas vérnyomás) hatását az Alzheimer-kór kifejlődésére.

A kutatók egyrészt globális számításokat végeztek, másrészt külön megbecsülték a rizikófaktorok hatását az Egyesült Államok lakossága szempontjából.

Világviszonylatban a legnagyobb hatást az Alzheimer-kóros betegek létszámára az alacsony iskolázottság gyakorolja, mivel sok térségben igen elterjedt az írástudatlanság. Ennek hatása egyrészt megmutatkozik az érintettek anyagi helyzetében, alultápláltságában, ami kihat az agyra is. Az alulképzettség azonban önmagában is veszélyes, hiszen az érintetteknek kevesebb a lehetősége az "agykapacitás" növelésére, ami oly jól jöhet idős korban.

"Az oktatás, a tanulás során fejlődik, bővül az idegsejtek közötti kapcsolati hálózat" - magyarázta Deborah Barnes.

A második legjelentősebb tényező világviszonylatban a dohányzás, a harmadik pedig a mozgásszegény életmód.

Az Egyesült Államokban viszont a mozgásszegény életmód jelenti a legnagyobb problémát, mivel a lakosság harmadának ülő foglalkozása van. Az Alzheimer-kór gyakorisága szempontjából a depresszióé az "ezüstérem", ezt követi a legjelentősebb rizikótényezők sorában a dohányzás, valamint a középkorúak magas vérnyomása.

E hét rizikótényező hatásának 25 százalékos redukálása összesen 3 millióval csökkenthetné az Alzheimer-kóros betegek számát a világon, 10 százalékos redukálása pedig 1,1 millióval kevesebb beteget jelenthetne.