Infostart.hu
eur:
378.9
usd:
319.3
bux:
126964.02
2026. február 16. hétfő Julianna, Lilla

Napi hány lépés véd meg a cukorbetegségtől?

A mozgás nemcsak az elhízás megelőzésében segít, hanem csökkenti a cukorbetegség rizikóját is. Ha például, heti öt alkalommal 3000 lépést teszünk, jelentősen csökkenthetjük a cukorbetegség és az elhízás kockázatát. Erre a megállapításra jutottak ausztrál kutatók abban a tanulmányban, amely a napi gyaloglás és az inzulinérzékenység összefüggését vizsgálta.

A tudósok szerint, ha a naponta megtett lépések számát öt év alatt felemelnénk 10 ezerre, a pozitív hatások megsokszorozódnának.

Már korábbi vizsgálatok is bizonyították, hogy a fizikai aktivitás csökkenti az inzulin-rezisztenciát és a testtömeg-indexet (BMI), amelyek a diabétesz komoly rizikófaktorai. Eddig azonban egyetlen tanulmányban sem nevezték meg, naponta pontosan hány lépést kell megtenni ahhoz, hogy elérhető legyen az ilyen hatás.

Több szakértő ezt a mennyiséget napi 10 ezer lépésben határozza meg, de a heti ötször megtett háromezer lépés, hasonlóan hatékonynak bizonyult. Sőt, egy edzetlen embernek nem is szabad többel kezdenie, viszont ezt a mennyiséget lenne érdemes feltornázni öt év alatt napi 10 ezer lépésre.

A gyaloglás lenne a megoldás?

A kutatás során 592, középkorú felnőttet vizsgáltak a Murdoch Children's Research Institute tudósai Melbourne-ben, 2000 és 2005 között. Miután a résztvevők átestek egy komplex egészség-felmérésen, kiköltöttek egy kérdőívet az érkezési és az életmódbeli szokásaikról.

Ezek után mindenki kapott egy pedometert, amelynek a használatát is megtanulták. A pedometer - más néven lépésszámláló - egy kis hordozható elektronikus eszköz, amely a csípő mozgásának követésével számlálja, hány lépést teszünk meg.

Öt évvel később a kutatók úgy találták, hogy akik több lépést tettek meg naponta az elmúlt öt év során, alacsonyabb BMI-vel rendelkeztek, alacsonyabb volt a csípőbőségük, és magasabb volt az inzulinérzékenységük, azaz a mozgás hatására a sejtek képesek voltak az inzulin által diktált mennyiségben felvenni a vérből a cukrot. Az eredmények ráadásul még az étrendtől is függetlenek voltak.

Azoknak az önkéntesek pedig, akik a megfigyelt öt évben növelték a napi adagjukat 10 ezer lépésre, háromszorosára javult az inzulin-érzékenységük.

A betegségben is segít

Cukorbetegeknek a megfelelő kezelés mellett kötelező lenne mozogni - hangsúlyozza Keresztényi Zoltán, az Oxygen Medical humánkineziológusa. - Amellett, hogy a rendszeres fizikai aktivitás karbantartja a testsúlyt, az izmokat, és hat a stressz ellen, bizonyítottan csökkenti a vércukorszintet, a vérnyomást, a vérzsírok szintjét, a szövődmények kockázatát, valamint kevesebb lesz inzulinszükséglet is.

Amikor ugyanis az izmaink dolgoznak, tápanyagként jelentős mennyiségű cukrot, zsírt vesznek fel a vérből. Diagnosztizált diabétesz esetén azonban különösen fontos, hogy a megfelelő intenzitású, rendszerességű és típusú mozgást folytassuk, amelyről egy életmódfelmérés és -tanácsadás során személyre szabott programot kaphatunk - teszi hozzá a szakértő.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

A 2020–2024 közötti inflációs sokk Közép‑Kelet‑Európában – különösen Magyarországon – jóval nagyobb és más szerkezetű volt, mint Nyugat‑Európában, és ezzel a régió addigi felzárkózási pályájának egyik kulcspillérét, az alacsony ár- és bérszínvonalat döntötte le - áll az Európai Bizottság friss tanulmányában. Az elmúlt évek inflációs sokkja a bér‑ és inputköltségek csatornáján keresztül jelentősen átrendezte az európai országok egymáshoz viszonyított versenyképességi pozícióját. A változások Közép-Kelet-Európát és Magyarországot különösen erősen érinti, hiszen a nemzeti valuták gyors reálfelértékelődése egyre inkább aláássa a gazdasági felzárkózás évtizedekig működő pilléreit. Az ár‑ és bérfelzárkózás felgyorsulása, a lassan bővülő termelékenység és a hagyományos (olcsó munkaerőre és külföldi tőkére építő) modell kifulladása együtt könnyen „növekedési csapdába” terelheti a régiót, ha nem jön érdemi szerkezeti és versenyképességi fordulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×