Infostart.hu
eur:
378.9
usd:
319.3
bux:
126964.02
2026. február 16. hétfő Julianna, Lilla

Azonos munkáért azonos bért?

Az amerikaiak közel fele véli úgy, hogy a nők és a férfiak nem kapnak azonos munkáért azonos bérezést - derült ki a Rasmussen Reports friss kutatásából. Sokan ennek okát a diszkriminációban látják, míg mások az eltérő munkatapasztalatot sejtik az egyenlőtlenség mögött.

A Rasmussen Reports adatai szerint az amerikai munkavállalók 38 százaléka véli úgy, hogy a nők és a férfiak azonos munkáért azonos összegű fizetést kapnak, míg 54 százalék úgy látja, jelentős különbségek vannak a két nem bérezése között.

A felmérés eredménye szerint a női munkavállalók 20 százaléka, a férfiak 54 százaléka gondolja úgy, hogy a munkaerőpiac nem diszkriminál, ezzel szemben a nők 71, a férfiaknak 39 százaléka véli úgy, hogy a két nem azonos feladatok ellátásáért nincs azonos módon megfizetve - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

A bérkülönbségek okait tekintve a válaszadók negyede szerint a munkaadók diszkriminálják a nőket, közel ugyanennyien úgy vélik azonban, az eltérő szakmai tapasztalat mutatkozhat meg a fizetések közötti különbségben. Ötből egy személy szerint a munkavállaló képességein múlik a fizetés, és ezt tükrözhetik a fizetésbeli különbségek.

A két nem tagjai eltérően látják ezt a kérdést is. A nők 31, a férfiak 22 százaléka okolja a diszkriminációt az eltérő bérezésért, míg a férfiak 34, a nők 18 százaléka szerint a szakmai tapasztalat eltérése lehet az ok. A képességbeli különbségek a férfiak 26, a nők 17 százaléka szerint lehet magyarázat.

A Rasmussen Reports kutatási jelentése szerint a megkérdezettek 31 százaléka dolgozik szinte csak férfiakkal, míg 17 százalékuk dolgozik főként nők között. A válaszadók mintegy fele végez munkát olyan helyen, ahol a női és férfi munkavállalók aránya közel azonos. A felmérés szerint a kutatás résztvevői 58 százalékának közvetlen felettese férfi, míg 35 százalék esetében nő.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

A 2020–2024 közötti inflációs sokk Közép‑Kelet‑Európában – különösen Magyarországon – jóval nagyobb és más szerkezetű volt, mint Nyugat‑Európában, és ezzel a régió addigi felzárkózási pályájának egyik kulcspillérét, az alacsony ár- és bérszínvonalat döntötte le - áll az Európai Bizottság friss tanulmányában. Az elmúlt évek inflációs sokkja a bér‑ és inputköltségek csatornáján keresztül jelentősen átrendezte az európai országok egymáshoz viszonyított versenyképességi pozícióját. A változások Közép-Kelet-Európát és Magyarországot különösen erősen érinti, hiszen a nemzeti valuták gyors reálfelértékelődése egyre inkább aláássa a gazdasági felzárkózás évtizedekig működő pilléreit. Az ár‑ és bérfelzárkózás felgyorsulása, a lassan bővülő termelékenység és a hagyományos (olcsó munkaerőre és külföldi tőkére építő) modell kifulladása együtt könnyen „növekedési csapdába” terelheti a régiót, ha nem jön érdemi szerkezeti és versenyképességi fordulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×