A nagyrészt a 16. és a 17. századból származó kéttucatnyi házacska, amely fecskefészekként tapad az ősi Hradzsin várfalához, már fel van újítva, jelenleg a bebútorozásuk, a minikiállítások elkészítése és véglegesítése zajlik.

A házikók felében megmaradnak a korábbi tárlatok, berendezési tárgyak, míg a másik fele teljesen új bútorzatot kap. Itt jutottak szóhoz a barrandovi filmstúdiók mesterei.

"Számunkra ez nem a pénzügy, hanem becsületbeli és presztízsügy. Ilyen munkát kapni, mint az Arany utcácska bútorainak és berendezéseinek az elkészítése, egyedülálló a világon" - mondta újságíróknak Pavel Jiras történész, az Arany utcácska kiállításainak a kurátora.

Az egykori házberendezési tárgyakat a filmstúdiók műhelyeiben készítik, majd fokozatosan elhelyezik őket a "gyufaskatulya" nagyságú házikókban, hogy a látogatók reális képet kaphassanak az egykori lakók életkörülményeiről.

"Az egyik kiállítás a II. Rudolf korában élt várkapuőrzők, katonák lakásába nyújt betekintést, egy másik pedig az akkoriban nagy becsben álló aranyművesekébe. Lesz ott reneszánszkori kocsma, de varrónői szoba is, korabeli +orvosi+ rendelő, illetve egy jósnő szobája is megtekinthető lesz. Egy-két házba barokk bútorok kerülnek" - fejtette ki Jiras.

Az összes berendezési tárgy szakértőkkel együttműködve készül. "Mindennek úgy kell kinézni, mintha a lakók csak tegnap hagyták volna el otthonukat" - jegyezte meg a történész.

Szavai szerint a történelmi filmek számára már rengeteg tárgyat készítettek a barrandovi mesterek, ez a munka azonban őket is lenyűgözte. "Ahol lehetett, ott a bútorokat és a berendezéseket megpróbáltuk az eredeti vagy ahhoz nagyon hasonlító anyagból előállítani. Minden darabnak ráadásul réginek, használtnak kell kinéznie" - tette hozzá.

A felújítás legfőbb oka a helyi csatornarendszer tarthatatlan állapota volt. Tudni kell azt is, hogy az Arany utcácska a valóságban nem szilárd talajra, hanem a hosszú évtizedek folyamán a Szarvas-árok szélére kihordott különféle törmelékre és szemétre épült, így geológiai szempontból eléggé ingatag. A helyi csatornázást legutóbb valamikor a 20. század közepén újították fel, de csak részben, és ma már nagyon meglátszik rajta az idő foga.

A Prága leglátogatottabb műemlékei közé tartozó Arany utcácskát évente több mint egymillió ember keresi fel. Felújítása a nem végleges adatok szerint mintegy 40 millió koronába (több mint 400 millió forint) került, miközben a Hradzsin egy évig is komoly bevételektől esett el. Korábban csak a bérleti díjakból évente mintegy 20 millió korona folyt be a kasszába, és jelentős bevételi forrás a belépődíj is.

Az Arany utcácska ma is álló legrégibb házai a Hradzsint elpusztító 1541-es tűzvész után épültek, többségük azonban a 17. századból való. A legenda szerint itt éltek II. Rudolf német-római császár alkimistái, a 20. század elején egy ideig ott lakott Franz Kafka, a világhírű prágai német író is. Az Arany utcácska házai mai formájukat, kinézetüket az 1950-es évek első felében elvégzett felújításkor kapták.