Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Óvatlansága okozta Vika vesztét

Idegenforgalmi látványosság lesz Vika, a szerbiai nősténymamut, amelynek csontvázára tavaly nyáron bukkantak Belgrádtól 100 kilométerre dél-keletre.

A szerb paleontológusok szerint Vika az Európában legkorábban megjelenő mamutok egyike volt, a feltételezések szerint egymillió évvel ezelőtt érkezhetett a kontinensre. Hossza elérte a 6,5 métert, marmagassága pedig 4 méter körüli lehetett, testsúlyát 10 tonnára becsülik a szakemberek. A déli mamutokhoz (Mammuthus meridionalis) tartozott, vagyis szibériai társaitól eltérően teste csupasz volt.

Vika halálát óvatlansága okozta: elszakadt társaitól, ingoványos területre téved, s elnyelte a mocsár. A nőstény nem küzdött életéért, hanem megadta magát a sorsnak. Hatvanéves kora körül múlt ki, vagyis szép kort élt meg, s ahogy ez idős hölgyek esetében oly gyakori, csontritkulásban szenvedett, különösen súlyosak voltak az elváltozások a nyaki gerincen.

A mamut csontváza túl törékeny, hogy elszállítsák Belgrádba, így a helyszínen, Kostolacnál építenek egy bemutatótermet számára. Vika egyébként nem az egyedüli szerbiai mamut: 1996-ban került elő Kika, az ötszázezer évvel ezelőtt élt sztyeppei mamut (Mammuthus trogontherii). Maradványai Nagykikindán láthatók, ahol tiszteletére minden év szeptemberében mamutfesztivált rendeznek.

A déli mamut (Mammuthus meridionalis) a késő pliocén és a korai pleisztocén során élt a Földközi-tenger térségében, mintegy 3 millió és 750 000 évvel ezelőtt. Külsejét tekintve a mai afrikai elefántra hasonlított: háromméteres agyarai enyhén kifelé hajlottak, és mivel ősei Afrikából származtak (a déli mamut volt az első Afrikán kívül megjelent mamutfaj), ezért feltehetően szőrtelenek voltak.

A déli mamutok a pliocén és a pleisztocén melegebb, az utóbbi korai periódusában éltek, még a jégkorszakok előtt: így feltehetően meleg éghajlatú és buja növényzetű területeket kedvelhették. Ezt megerősíti, hogy zápfogaik koronája a később megjelent mamutokhoz képest alacsonyabb volt, ami arra utal, hogy nedvdús növényekkel táplálkozhattak.

A hűvösebb éghajlathoz és durvább növényzethez alkalmazkodott populációikból fejlődhetett ki minden bizonnyal a sztyeppei mamut a pleisztocén közepe táján, körülbelül 750 000 évvel ezelőtt. Egyesek szerint a pleisztocén elején, körülbelül 1,8 millió évvel ezelőtt) néhány populációjuk a Bering-földhídon keresztül Észak-Amerikába vándorolt, ahol kifejlődött belőlük a Mammuthus imperator, majd abból az amerikai mamut.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×