A franciaországi Lille-ben található Pasteur Intézet munkatársainak vezetésével zajlott az a kutatás, amelyben megállapították, hogy a PPAR-gamma jelű fehérje alacsony szintje csökkenti a páciensek védekezőképességét az emésztőrendszeri fertőzésekkel szemben. A PPAR-gamma fehérje szabályozza azt a védelmet, amelynek eredményeként az emésztőrendszerben elpusztulnak a káros baktériumok, így a fehérje termelődésének elősegítése védhet a bélbetegségek ellen.

Mathias Charmaillard kutatásvezető elmondta, hogy a más betegségekre már alkalmazott szerek, melyek a PPAR-gamma aktiválásába avatkoznak bele, a Crohn-betegségnél is hatékonyak lehetnek. Ilyen a roziglitazon és a pioglitazon nevű hatóanyag, melyeket a diabétesz kezelésére használnak.

Az európai kutatócsoport - amelynek beszámolóját az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS közölte - génmódosítással olyan egereket hozott létre, amelyeknél alacsony volt a PPAR-gamma fehérje szintje. Megállapították, hogy a kísérleti állatok kevésbé voltak képesek megküzdeni a vastagbél bakteriális fertőzéseivel.

A Crohn-betegséggel diagnosztizált emberek vastagbeléből vett minták elemzése is azt mutatta, hogy kisebb koncentrációban vannak benne jelen a PPAR-gamma fehérje által szabályozott, mikrobák elleni anyagok.

Charmaillard elmondta, hogy a konjugált linolsavat (CLA) tartalmazó élelmiszerek is növelhetik a PPAR-gamma fehérje aktivitását, enyhítik a vastagbélgyulladást és az ezzel összefüggő rákok ellen is hatásosak. Konjugált linolsavakat elsősorban a tej és a tejtermékek, valamint a hús és a tojás tartalmaz.

Mint Charmaillard hangsúlyozta, a Crohn-betegség esetében a megelőzés lenne igazán hatékony, ám ehhez még sok kutatásra van szükség.