Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Néha vörösbor is jut a gorillák teájába az Állatkertben

Ki gondolta volna, hogy az állatkerti gorillák boros teát kortyolgatnak? És hogy az oroszlánok hulladék hús helyett minőségi negyedelt marhát kapnak vacsorára? Pedig ez derült ki azon a sajtófogadáson, ahol az újságíróknak olyan alapanyagokból főztek, amit állatok ételeinek elkészítéséhez is használnak. Az akcióval a Természetvédelmi Világalap (WWF) egy új sorsjegy kibocsátására hívta fel a figyelmet, amelynek megvásárlói amellett, hogy nyerhetnek, a szervezetet is támogatják.

Na, kaliforniai paprikát azért nem kapnak, de a többi jár nekik - mondja a segédszakács hölgy, miközben a furcsa előételt méregetjük. Feles pohárból kandikálnak elő a zöldségcsíkok, zöldek és pirosak. Ropogós uborka, répa, és a már emlegetett paprika olyan friss, mintha csak most szakították volna le a harmatos száráról. Neve is van: human zoofood, azaz, emberi állateledel.

Azt mondja Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója, hogy évi 180 millióba kerül az intézmény hétezer lakójának etetése, ezt a pénzt nem lehet csak úgy elszórni. Közbeszerzéssel választják ki az ötszáz féle minőségi alapanyag beszállítóit.

Míg régen az állatkertek mellett volt a vágóhíd, és a hulladékot átadták az etetőknek, manapság már negyedelt marhát kapnak a húsevőink, és a többi alapanyag is olyan, ami a legfinnyásabb étterem konyháján is megállná a helyét - tájékoztat a főigazgató, és hozzáteszi, hogy még a gorillák is kapnak olykor némi vörösbort a teájukba.

Miután túl vagyunk az előételen, Dakó Andrea, a WWF kommunikációs felelőse elmondja, miért is gyűltünk itt össze. Olyan sorsjegyeket bocsátott ki a Szerencsejáték Zrt., amelyeken 10 védett állatfaj - hiúz, vörös mókus, zöld levelibéka, barnamedve, hód, Przsevalszkij-ló, orrszarvúbogár, fehér gólya, keleti sün és foltos szalamandra - képe látható, a hátoldalon pedig érdekes adatok olvashatók a ritka egyedekről.

Nagy a baj, mondja az állatkerti főigazgató, aki egy ideig környezetvédelmi miniszter is volt . Az ember a Föld legveszélyesebb ragadozója, tevékenységének pedig az az eredménye, hogy mára minden negyedik emlősfaj a kihalás határán tengődik.

Külön gondoskodik a magyar WWF csoport a hazai védett állatok megmentéséről - közli Dakó Andrea. Visszatelepítettük az eurázsiai hódot Magyarországra, közreműködtünk a Przsevalszkij-ló hortobágyi állományának megerősítésében, az erdővédelmi programmal pedig újjáélesztjük a magyarországi hiúzpopulációt, amely most csupán néhány egyedből áll.


Állati ebéd sorsjegyekkel (2010.03.30.) (kép-
galéria)

Saláta következik a menüben. Amíg Persányi Miklós az öntetet locsolja a ropogós levelekre, Laczkó Ottó mesterszakács tréfás kérdéseket tesz föl a védett fajokról. Például, hogy népi hagyomány szerint miért épp a gólya hozza a kisbabát, vagy hogy a farkával vagy falevelekkel takarózik-e a vörös mókus. A helyesen válaszolók persze sorsjegyet kapnak, a mesterszakács pedig lágyra főzött tojást ejt a salátára, amit rögtön el is nevez gólyafészeknek.

Ezután a híúz elrontott vacsorája következik. Ez szép fehér csirkemell szeleteket jelent aszalt gyümölcsökkel töltve. Laczkó Ottó azt mondja: sün hátán hozott gyümölcsökkel, de aztán elmereng azon, hogy nem sok sünt látott hatputtonyos tokaji aszútól csuklani. Merthogy ebben ázott a töltelék.

Végül a desszert: medvetalp. Legalábbis az alakja olyan, valójában amerikai palacsinta áfonyasziruppal és fanyar házisommal. A mesterszakács pedig az Operabálhoz hasonlítja rögtönzött bemutatóebédet. Majd megmagyarázza a kissé meglepő hasonlatot: az ember itt is az állatok közé képzelheti magát. Amelyeknek a jelek szerint nincs is olyan sanyarú sorsuk. Legalábbis itt, az állatkertben.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×